Ugrás a tartalomra

Csók 150 – Csók István-kiállítás nyílik a Várkert Bazárban

Csók István csaknem 70 alkotását és személyes tárgyait felvonultató kiállítás nyílik pénteken a Várkert Bazárban, a festőművész születésének 150. évfordulója alkalmából hirdetett emlékév keretében.

     A válogatás öt nagyobb tematikus egység köré szerveződik: a műterem-ábrázolásokra és azon belül is elsősorban az aktokra, a népies zsánerképekre, a keleti tárgyakat megjelenítő festményeire, az eszményi otthon bemutatására, valamint a Balatont és a velencei Lidót ábrázoló, az idilli kertet megörökítő tájképeire fókuszál - mondta el Gartner Petra, a tárlat kurátora a pénteki sajtóbejáráson.
    Mint mondta, a művész szívesen vette magát körül keleti és néprajzi tárgyakkal: ezeket a róluk készült festményekkel összefüggésbe hozva mutatják be a kiállításban, Csók István személyes bútoraival és a művészről készült archív felvételekkel együtt.
    A július 5-ig látogatható kiállítás "Sehol sem lehet szebbet álmodni, mint egy festőműteremben" elnevezésű első egységében a művész műtermébe léphet be az érdeklődő. A festőállványon az alkotó önarcképe látható, a függöny és a tükör a "pazar otthont" jelzi, s itt látható a Műteremsarok című, 1905-ben készült műve is. A "népművészet, mint ihletőforrás" mottójú második terem ad otthont egyebek mellett a Keresztelő Öcsényben, valamint a Sokác lányok idős asszonnyal című festményeknek, emellett pálinkás butella és az öcsényi menyecskét ábrázoló képen látható tulipános láda is a tárlat része.
    Továbbhaladva a kiállításon "A kelet bűvöletében" című egységben többek között nevető Buddha szobrot, bútorokat, és ezek képbeli ábrázolását is megtekinthetik a látogatók. Az "Édes otthon" részben a művész szüleinek portréja, kislányáról készült képek, egyebek mellett a Züzü a tükör előtt című 1920-as alkotás szerepel. Az utolsó egység "A derűs élet" pillanatait villantja fel: az egyik legismertebb Csók István-festmény, a Keresztapa reggelije című 1932-es kép mellett a virágzó rétet, repcetáblát és barackfát megörökítő művei, valamint a Balatont és a velencei Lidót ábrázoló képei kaptak helyet. A folyosókon fotókat és dokumentumokat tekinthet meg a közönség.
    Gartner Petra emlékeztetett rá, hogy Csók István számos jelentős munkája több közgyűjtemény állandó kiállításának anyagát gazdagítja, a most nyíló tárlaton azonban ezek közül is többet bemutatnak olyan művek mellett, amelyek évtizedekig magángyűjtemények "rejtett" anyagát képezték. Így lesz látható például a Züzü a tükör előtt, vagy a Sokác lányok idős asszonnyal című munkák.
    A Csók 150 emlékév kiemelkedő eseményének ígérkező Csók - a derűs élet festője címet viselő tárlatot szombattól látogathatja a nagyközönség. A kiállítás első napján "Szabad a Csók!" akciót hirdetnek a szervezők: a párban érkező látogatók – szülő, nagyszülő, rokon, társ, barát – egy jegy megváltásával tekinthetik meg a Csók-tárlatot.

 

(MTI)