Bálványok és démonok címmel nagyszabású életmű-kiállítást rendeznek Székesfehérváron Fejér megye szülötte, Csók István (1865–1961) halálának ötvenedik évfordulója alkalmából, az április 17-től látható tárlat részleteit sajtótájékoztatón ismertették hétfőn a szervezők.
Csaknem fél évszázada, 1965-ben mutatták be a mostanihoz hasonló gazdaságban a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotójának munkáit. A mintegy 110 képet, grafikát, s az azokat kiegészítő műtárgyakat, bútorokat két helyszínen, a Csók István Képtárban és a Városi Képtár-Deák Gyűjtemény helyiségeiben láthatják majd a tárlat látogatói.
Tematikusan – egy-egy jellemző témakör köré csoportosítva – állítják ki a képeket, amelyek között igazi kuriózumként ott lesz Csók István egyik főműve, a Nirvána is. A nagyméretű munka igen rossz állapotban volt, a Magyar Nemzeti Galéria kifejezetten a tárlatra restauráltatta és kölcsönözte a kiállításnak – mondta el Szücs Erzsébet, a Városi Képtár-Deák Gyűjtemény igazgatója.
"Hazaérkezik" az alkalomra Londonból a művész 1923 óta lappangó, Velazquez legszebb gyermekportréit idéző Kislány című portréja. Magántulajdonosok adnak kölcsön olyan főműveket, mint a Salome (1901), a mintegy száz éve lappangó Magyar Madonna (1900), vagy a nagyméretű Mulató társaság pávával című festmény.
Először látható majd ismét együtt a magyar festészet legszebb gyermekportré-sorozata, a kislányáról festett Züzü-ciklus. A képek között ott lesz a gyermeket nemzeti viseletben ábrázoló, a trianoni eseményekre emlékező Hiszekegy (1925) című alkotás is. Csók István késői impresszonizmusát idézik majd a Balaton-képek.
A tárlat különlegessége lesz, hogy nemcsak a festő alkotásait, hanem keleti gyűjteményének műtárgyait, a képein megörökített bútorait az azokat megjelenítő festményekkel együtt állítják ki a szervezők – mondta el Gärtner Petra, a tárlat egyik kurátora.
Demeter Zsófia, a Fejér Megyei Múzeumok igazgatója a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállítás több éves előkészítő- és tudományos kutatómunka eredménye, s főként a tárlat kurátorainak, Gärtner Petrának és Révész Emesének az érdeme.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere elmondta: első alkalommal rendez közösen tárlatot a városi és a megyei önkormányzat. Szeretnék megteremteni annak a hagyományát, hogy minden esztendőben szülessen egy olyan kiállítás, amely méltán hívja fel a figyelmet Székesfehérvárra és Fejér megyére.
Brájer Éva alpolgármester ezt azzal egészítette ki, hogy a kiállítást szeretnék bemutatni Székesfehérvár testvérvárosában, Csíkszeredán, é tekintettel arra, hogy Csók István alkotásainak jelentős része kötődik a Balatonhoz, esetleg Balatonfüreden is.
Vargha Tamás, a megyei önkormányzat elnöke szerint a tárlat érdekessége lesz, hogy együtt láthatóak majd a művek és az azokat részben inspiráló műtárgyak, bútorok.
Az életmű kiállítást április 17-től október 2-ig lesz látható. A tárlatot Csók Istvánról készült portréfilm egészíti ki, s kapható lesz az életművét összegző album is. (MTI)