Csorba Simon László és Sörös József festőművész alkotásaiból rendez kiállítást a szekszárdi Művészetek Háza, a tárlat Csorba Simon fél évszázados pályáját mutatja be.
A szombaton nyíló és január 10-ig látható kiállítás a két alkotó mintegy hetven művét tárja a közönség elé: Csorba Simon főként festményeket, térplasztikákat, grafikákat, Sörös József olajfestményeket állít ki - mondta Baky Péter, a kiállítás rendezője az MTI-nek.
"Csorba Simon László tipikus 20. századi alkotó, aki a grafikában és a festészetben is jelentős alakja volt az 1980-as évek kortárs képzőművészetének" - tette hozzá. Szekszárdon az 1960-as évektől máig ívelő pályájába mások mellett 1967-es és 2014-es, saját freskótechnikával, illetve vegyes technikával készült Önarcképével, Radnótit idéző, Erőltetett menet című grafikájával, Múzsák című "politípiájával", és az Ádám és Éva című Triptichonjával nyújt betekintést.
A naturalizmusból induló Sörös József, aki az utóbbi évek terméséből válogatott a szekszárdi tárlatra, kiegyensúlyozott, lírai, "fogyasztható" absztrakt festészettel jelentkezik. Az út közben, az Ablakok, az Őszi vadászat, A lebegés című kompozícióival ebből ad ízelítőt.
A tárlat mottója, "Azok a 60-as évek...", a két művész ismeretségének kezdetére utal. "Ebben az időben barátkoztunk össze, és indultunk el az úton. Kalandozásunk ma is tart, Isten segítségével" - ajánlotta a tárlatot a két művész Jack Kerouac az Úton című kultuszregényét idézve.
Csorba Simon László 1943-ban született Budapesten, autodidakta művészként kezdte pályáját, 1966-tól harminc egyéni és csoportos kiállításon mutatkozott be. Az 1980-as évektől készítette "firkának" nevezett, jellegzetes, pontozásos technikával készült képeit; művei mások mellett megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében is. Az 1948-ban, Igalon született Sörös József elsősorban Somogy megyében mutatkozott be, életmű-kiállítását 2000-ben a kaposvári Vaszary Képtár rendezte.
(MTI)