Nagy sikerrel mutatta be kedden este a párizsi Odéon Színházban Képzeletbeli operett című előadását a debreceni Csokonai Színház társulata.
A szerző, a svájci–francia Valere Novarina másfél évvel ezelőtt maga rendezte Debrecenben a magyar nyelvű előadást, amelyet öt alkalommal láthat e héten a párizsi közönség Európa egyik legtekintélyesebb színházának nagytermében, francia felirattal. Az Odéon idei teljes évadját a kortárs francia nyelvű színház egyik legjelentősebb író-rendezőjének életműve köré szervezte, s ennek bevezetéseként hívták meg a magyar társulatot.
A premier végén a színészeket tombolva ünneplő közönség reakcióját "különleges élménynek" nevezte Ráczkevei Anna, a darab egyik főszereplője. "Nincs hozzá szokva egy vidéki magyar társulat ahhoz az odafigyeléshez és rajongáshoz, amelyben ez az előadás a kezdetektől részesül Novarina francia tisztelőitől. Az pedig hab a tortán, hogy az Odéon meghívott minket. Ez még nem fordult elő a magyar színháztörténetben egy vidéki színházzal. A közönségsiker pedig külön nagyon nagy öröm" – mondta a premier után a színésznő az MTI-nek.
Valere Novarina – aki kizárólag saját darabjait rendezi – először dolgozott külföldi társulattal. Az együttműködés három évvel ezelőtt kezdődött, amikor Rideg Zsófiának, a Csokonai Színház dramaturgjának fordításában megjelent magyarul Novarina A test fényei című esszékötete. A fordító kezdeményezésére a felolvasás mellett az író és az előadás zeneszerzője, a harmonikás Christian Paccoud műhelymunkában is részt vett a Csokonai Színház művészeivel. A nagy sikerű estet követően kérte fel Novarinát a színház igazgatója, Vidnyánszky Attila, hogy rendezze meg saját darabját Debrecenben.
"Először történt velem, hogy felkértek egy darabom megrendezésére. Korábban mindig én ajánlkoztam. Elsősorban azért mondtunk igent a zeneszerzővel, mert mindketten le voltunk nyűgözve a debreceni társulat nagyon magas színvonalon dolgozó színészeitől, s éreztem, hogy fantasztikus dolog lenne velük dolgozni" – mondta az MTI-nek Novarina.
Azt is elárulta a rendező, hogy egy nagyon személyes ok miatt sem tudott volna ellenállni a magyarországi felkérésnek. Svájci édesanyja 18 éves korában beleszeretett egy Genfben tanuló magyar diákba. István meg is kérte a kezét, de a svájci család nem egyezett bele a házasságba. István hazatért Magyarországra, s nem sokkal később Auschwitzban halt meg. Az asszony később férjhez ment, és a házasságból Valere Novarina mellett még egy gyermeke született. Amikor az apa nem volt otthon, az édesanya gyakran énekelte azt a dalt gyermekeinek, amelyet István írt neki magyarul. Egy olyan nyelven, amelyet sem ő, sem a gyerekek nem beszéltek. Így lett Novarina "érthetetlen anyanyelve" a magyar, Magyarország pedig "titkos második otthona". Istvánnak Novarina édesanyjához írt szerzeménye, a Képzeletbeli operettben is felcsendül.
A rendező és a magyar színészek között is a zene és a ritmus teremtette meg a hidat. A gyermekek beszédéhez hasonló, szójátékokkal és közmondásszerű kijelentésekkel teli, szándékosan rontott nyelvezetű darabbal sokáig nem tudtak mit kezdeni a Sztanyiszlavszkij-módszerre épülő pszichológiai ábrázoláshoz szokott magyar színészek. Ráadásul, a szöveg egyben a világirodalom nagy szerzőinek stílusparódiája is, Moliere-től Shakespeare-en át Csehovig.
Novarina formabontó darabjaiban nincsenek klasszikus értelemben vett szerepek, a színészeknek nem jellemeket, hanem magát a darabot kell megformálniuk, amihez a zene természetesen sok segítséget nyújt. A rendező azt kérte tőlük, hogy adják át magukat az élet legalapvetőbb kérdéseit boncolgató szövegfolyamnak, és engedjék, hogy a nézők minél szabadabban tudják végiggondolni a hallottakat. A szerző megfogalmazása szerint a cirkuszi burleszkhez közelítő, minden színházi konvenciót felrúgó harsány darabja leginkább Picasso kubista festményeihez hasonlítható, ahol egy-egy részlet szintén több aspektusból ábrázolva jelenik meg.
Ráczkevei Anna elmondása szerint a darab színrevitelekor olyan újfajta színházi nyelvvel és gondolkodásmóddal találkozott, amilyennel azelőtt még soha. "Gyönyörű szellemi utazás, érzelmi és szakmai kaland volt, nagyon örülök, hogy részese lehettem" – tette hozzá. Az egyes szerepeket Ráckevei Anna mellett Szűcs Nelli, Újhelyi Kinga, Jámbor József, Kóti Árpád, Kristán Attila, Mészáros Tibor, Varga József és Vranyecz Artúr alakítja.
A Képzeletbeli operett bonyolult nyelvi rendszerét Rideg Zsófia a szerzővel szoros együttműködésben "magyarította", a zeneszerző pedig Szentai Cecíliával dolgozott együtt a dalok megírásakor és fordításakor, így magyar fülnek ismerős motívumok is bekerültek az előadásba.
A 64 éves Valere Novarina nemcsak dráma- és esszéíró, hanem ismert képzőművész is. A szakmai elismerés után a közönségsikert éppen a Képzeletbeli operett 1998-as franciaországi ősbemutatója hozta meg számára. Azon ritka drámaírók közé tartozik, akinek műve már életében a Comédie Francaise repertoárjára került, miközben az avignoni fesztiválnak is visszatérő vendége. (MTI)