A belgrádi könyvesboltokban egyre kevesebben vásárolnak szépirodalmi alkotásokat, néhány üzlet szinte már csak papír- és írószer, valamint iskolaszerek eladásából tartja fenn magát - írta pénteken a Danas című szerbiai napilap.
Az újság beszámolója szerint a belgrádiak - és általában Szerbia lakossága - egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy a munkához vagy a tanuláshoz feltétlenül szükséges könyveken felül további irodalmi alkotásokat vásároljon.
A belgrádi üzletek körképe alapján a Danas megállapította, hogy a gyerekkönyveknek mindig van piaca, azok eladására mindig lehet számítani. Emellett a szerb fővárosról és az országról szóló történelmi-turisztikai könyvek számíthatnak biztos eladásra, Aleksandar Diklić Beograd veciti grad (Belgrád, az örök város) című műve például minden újabb kiadás után azonnal elfogy a polcokról.
Az eladók szerint a szerb vásárlók "divat alapján" vásárolnak, vagyis mindig azokat a műveket keresik, amelyeket a média éppen reklámoz. Mint mondták, Gabriel García Márquez halála után ismét megnőtt a kereslet a regényei iránt. Van azonban néhány klasszikusnak számító külföldi regény, amelyet mindig szívesen olvasnak a szerbek. Ilyen például Gustav Flaubert Érzelmek iskolája című műve és Hamvas Béla A bor filozófiája című könyve is.
A legkevésbé az irodalomelmélet iránt érdeklődnek az olvasók, egyes üzletekben az is előfordul, hogy napokig egyetlen könyvet sem adnak el - számolt be a Danas.
A 19. század végén a boltok még azt is feljegyezték, hogy a könyvvásárlóknak mi volt a foglalkozásuk, így még pontosabb képet tudtak alkotni a fogyasztói szokásokról. A szerb főváros például az első világháborút megelőzően jelentős polgári városnak számított, az olvasási trendek egybecsengtek más európai országok szokásaival. (MTI)