EMBERMENTÉS A VÉSZKORSZAKBAN MAGYARORSZÁGON
Erdélyi Szövetség–Kráter kiadása, Pomáz, 2019, szerk. Bácsfainé dr. Hévizi Józsa PhD
A KRÁTER KIADÓ (Szutor Ágnes) gondozásában megjelenő angol/német/ magyar nyelvű kiadvány borítóterve: Clarion Stúdió; Stark Gergely és Borsódy Eszter) munkája.
A hivatalos és nem hivatalos Magyarország embermentő tevékenységéről 1945 után nem volt tanácsos írni, hiszen a német megszállást 50 éves szovjet megszállás követte, amelynek éppúgy egy fasiszta Horthy-rendszer képére volt szüksége a hatalma igazolásához, mint a szárnyai alatt kiépülő Rákosi- majd Kádár-rendszernek.
Az Erdélyi Szövetség 2014. november 8-án tartott konferenciánkon, a holocaust 70. évfordulóján arra kerestünk a felkért egyetemi tanárok, történészek segítségével választ, hogy a német megszállás alatt volt-e ellenállási mozgalom, s hogyan kapcsolódott össze az embermentéssel?
2016-ban kötetben jelent meg angol/német nyelven, s 2019-ben magyar nyelven a konferencia anyaga, amelyet 2020-ban 1080 példányban eljuttatunk külhoni magyar pedagógus szervezetekhez, hogy azokat továbbítsák az iskoláknak. Mintegy 200 hazai középiskolának is eljuttattuk. Egy olyan válogatást tarthat kezében az olvasó, amely a tájékozódás mellett segítheti a Holocaust-megemlékezések előkészítését éppúgy, mint a téma történelmi feldolgozását, hiszen e tények, adatok a tankönyvekből mai napig kimaradtak…
Dr. Szekér Nóra: A Magyar Függetlenségi Mozgalom embermentő tevékenysége című írásában Nóra e mozgalom történetét visszavezeti gr. Teleki Pál által a miniszterelnökségén létrehozott két osztály, a Tájékoztatási osztály és a Nemzetpolitikai Szolgálat titkos tevékenységéhez. Míg a hivatalos Magyarország németbarát szólamokat hangoztatott, az adott történelmi helyzetéből kényszerítve, addig a Nemzetpolitikai Szolgálat heti 30-40 000 náciellenes röplapot nyomtatott ki és terjesztett – Kovrig Béla egyetemi tanár vezetése alatt. - Kovrig Béla egyetemi tanár volt az egyik legfontosabb összekötő kapocs az egyházak és a kormányzat között. Ő a Horthy-korszak legnagyobb szabású szociális intézkedési sorozatának kidolgozója, aki az irányadó katolikus folyóirat; a Magyar Kultúra oldalain a keresztényszocializmus gyakorlati feladatairól rendszeresen publikált. Először a németek háta mögött működő egyesületeket instruáló Társadalompolitikai Szolgálat, majd 1940-től a Nemzetpolitikai Szolgálat vezetője 1942-ig, leváltásáig. Feladatuk volt a német- és nyilas tevékenység felderítése, az ellenük való védekezés. A fehérvári egyházmegyében az esperes-kerületi üléseken rendszeresen vizsgálták az ifjúsági szervezetek működését. Az egyházi vezetők és szervezeteik terjesztették a titkos propagandaanyagot (Teleki hivatalos politikájával szemben), és szervezték a maguk egyházi egyesületeikkel, plébániai egyházközségeikkel az ellenállást a nyilas és a Volksbund mozgalommal szemben; s a zsidómentést szintén plébániai és egyházszervezeti szinteken – helytörténeti kutatások eredményét mutatja be írásában dr. Hévizi Józsa.
Móna Ilona szociális testvér, Slahta Margitról, Salkaházi Sáráról, a szerzetesekről ír. A jezsuita embermentéseket Bikfalvi Géza mutatja be: P. Jánosi József a svéd vöröskereszt és a pápai nunciatúra menleveleivel az üldözöttek százait mentette meg. p. Raile Jakab SJ, a farkasbőrbe bújt bárány esténként a nyilasokkal iszogatott, kártyázott, hogy terveikről informálja az ellenállást; Móna Ilona számos példát felsorolva hangsúlyozza, hogy minden foglalkozást űző embert megtalálunk az embermentők között: földbirtokost, vízszerelőt, csendőrt, házfelügyelőt, honvédet, nyomdászt, péket orvost, stb.
Professzor dr. Kapronczay Károly a lengyel zsidó menekültekről írott cikkében is egyértelműen kiviláglik a lengyel- magyar katolikus hierarchia, továbbá a magyar állami vezetés és a lengyel földalatti hadvezetés összefogása a lengyel polgári és katonai személyek mentésére , magyarországi ellátására, bújtatására vonatkozóan. (A lengyel menekültek, zsidók mentésébe 1939 őszétől kapcsolódott bele Angelo Rotta nuncius és Verolino titkár.)
Dr. Molnár Imre Esterházy János és más felvidéki magyar embermentők üldözött zsidóság védelmében kifejtette mentő akcióit mutatja be írásában: Útleveleket szerzett, elintézte a Magyarországra menekített személyek befogadását, hivatalos papírjaikat a Keresztes- Fischer Ferenc által vezetett belügyminisztérium segítségével.
Dr. Gaal György művelődéstörténész Igaz emberek a kincses városban címmel bemutatta a kolozsvári zsidóság történetét és a vészkorszakban folyó mentéseket.
Kónya Hamar Sándor közíró, politikus, Vita Sándor örököseitől kapott dokumentumok alapján írta meg a kolozsvári HITEL folyóirat köré tömörült, majd az Erdélyi Magyar Párt vezetőit adó jeles személyek embermentésben való részvételét
Könyvünk zárásaként a budapesti Operaházban zajló zsidómentésről szól a mentés egyik irányítójának leánya, amiről eddig nem lehetett olvasni.
A könyvek a LIBRI-nél megrendelhetők, megvásárolhatók.
Forrás: Erdélyi Szövetség