A kortárs horvát szobrászatot több mint félszáz alkotás segítségével áttekintő kiállítást lát vendégül Határok nélkül címmel április 6. és július 3. között a Magyar Nemzeti Galéria, a múzeum Magyar reflexiók címmel társkiállítást is szervez a reprezentatív tárlathoz.
A kiállítás egyrészt betekintési lehetőséget biztosít hazánkban egy EU-csatlakozás előtt álló ország művészeti életébe, másfelől rávilágít arra a közös kulturális térre is, amelyben a horvát és a magyar művészek alkotnak – mondta el a kortárs tárlat, egyben a Horvát kulturális hónapok programsorozat kedd esti megnyitóján a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.
Szőcs Géza emlékeztetett: a modern horvát művészet kialakulásában a szobrászatnak úttörő szerep jutott; a budapesti közönség most az elmúlt három évtized kiemelkedő munkáiból láthat válogatást.
A szobrászati kiállítást a több évszázados közös múlt legújabb gyümölcsének nevezte megnyitóbeszédében Jasen Mesic, a Horvát Köztársaság kulturális minisztere is. A kultúrpolitikus hangsúlyozta, a rendezvény kulcsszava a párbeszéd, csakúgy, mint a Horvát kulturális hónapok többi programjáé.
Szűcs György, a galéria főigazgató-helyettese emlékeztetett: a múzeum neve "nem a bezárkózást jelenti", ezért örömmel fogadták a horvát partner által felkínált tárlatot. Bár a kiállító horvát művészek neve Magyarországon többnyire nem ismert, a válogatott anyag mindenkit meggyőz majd a horvát szobrászat erejéről és minőségéről – adott hangot várakozásainak.
Jasminka Poklecki Stosic, a horvát anyag kurátora a megnyitó előtti sajtótájékoztatón elmondta, a horvát kulturális minisztérium képzőművészeti projektje 2008-ban indult azzal a céllal, hogy a kortárs horvát kultúrát bemutassa az Európai Unió tagállamaiban. A válogatást csupán a szállíthatóság szempontjai korlátozták, a szobrokat így is egy 12 tonnás kamion szállította Budapestre – jegyezte meg a Galerija Klovicevi dvori munkatársa.
Az anyagban 17 művész három-három alkotása kapott helyet, többnyire olyan munkák, amelyekből megítélhető az adott szobrász stílusa, ars poeticája. A kiállításon elsősorban az alkotóereje teljében lévő középgeneráció képviselteti magát, de az utazó tárlat elsősorban esztétikai és nem generációs szempontok alapján állt össze – árulta el Jasminka Poklecki Stosic.
Az 51 műtárgyból álló anyag Bécs, Berlin, Pozsony, Trieszt, Ljubjana és Pécs után érkezett a budai Várba, majd Isztambulban, Franciaországban és Csehországban lesz látható. A két éve kezdődött körút során azonban a magyar fővárosban rendeznek először társkiállítást. A 15 magyar szobrásztól származó 22 alkotás bizonyítja, hogy a művészetnek nincsenek határai, hiszen a feliratokat levéve a közönség valószínűleg nehezen tudná megállapítani a szobrok származási helyét – tette hozzá Jasminka Poklecki Stosic.
A látogatók Petar Barisic, Marina Bauer, Perusko Bogdanic, Slavomir Drinkovic, Vladimir Gasparic Gapa, Kazimir Hraste, Ljubo De Karina, Alem Korkut, Kuzma Kovacic, Ivan Kozaric, Sinisa Majkus, Bozica Dea Matasic, Damir Matausic, Matko Mijic, Dalibor Stosic, Marija Ujevic-Galetovic és Mirko Zrinscak munkáival találkozhatnak a múzeum A épületében.
A magyar társkiállításon Berhidi Mária, Bohus Zoltán, Drabik István, Fülöp Gábor, Gaál József, Haász István, Kalmár János, Lukács József Joka, Mata Attila, Orosz Péter, Péter Ágnes, Szabó Tamás, T. Doromby Mária, Turcsány Villő és Vizsolyi János alkotásai láthatók. A Magyar reflexiók kurátora Szeifert Judit, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa; társkurátora Tokai Gábor, az intézmény muzeológusa volt. (MTI)