Egy új kiegyezés és a nemzeti egység érzésének szükségességéről beszélt Hiller István vasárnap a Szépművészeti Múzeumban, ahol a nemzeti ünnep alkalmából kulturális kitüntetéseket adott át vasárnap.
A köztársasági elnök által adományozott Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét 14-en, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével 39-en, Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet 57-en, Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet 35-en, míg Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztet 22-en vehettek át. A kiemelkedő újságírói tevékenységért járó Táncsics Mihály-díjjal kitüntetett újságírók között Vince Mátyás, a Magyar Távirati Iroda elnöke is átvehette az elismerést.
Mint az oktatási és kulturális tárca vezetője hangsúlyozta, 1848–49-nek minden korszakra érvényes üzenete van: történelmi folyamatokban kell gondolkodni, nem pillanatokban.
Hiller István a Szépművészeti Múzeumban adta át az idei Nagy Tibor Gyula-díjakat, a Miniszteri Elismerő Okleveleket, valamint Schneider Márta kulturális szakállamtitkárral együtt a Balassa Péter-, Balázs Béla-, Balogh Rudolf-, Bánffy Miklós-, Blattner Géza-, Erkel Ferenc-, Ferenczy Noémi-, Harangozó Gyula-, Hortobágyi Károly-, Jászai Mari-, József Attila-, Liszt Ferenc-, Munkácsy Mihály-, Nádasdy Kálmán-, Németh Lajos-, Szabolcsi Bence-, valamint Táncsics Mihály-díjakat is.
A kitüntetéseket egyéb irányú elfoglaltságaik miatt többeknek családtagjaik vették át, néhányan későbbi időpontban személyesen fogadják az elismerést, míg László Noémi költő, műfordító nem jelent meg a díjátadón. Járai Antal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára Sólyom László köztársasági elnöknek mondott köszönetet a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjéért, és nem fogott kezet Hiller Istvánnal.
BALASSA PÉTER-DÍJ
Beck András esztétának, irodalomkritikusnak a kiemelkedő irodalmi tevékenységéért.
JÓZSEF ATTILA-DÍJ
Balázs Attila prózaírónak, a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőség szerkesztőjének,
Benedek Szabolcs prózaírónak, műfordítónak,
Bogdán László prózaírónak, költőnek, szerkesztőnek,
Cserna-Szabó András prózaírónak,
Dobozi Eszter költőnek, prózaírónak, szociográfusnak,
Erdős Virág prózaírónak,
Fekete Vince írónak, költőnek, műfordítónak, irodalomszervezőnek,
Kiss Csaba drámaírónak, rendezőnek,
László Noémi költőnek, műfordítónak,
Marék Veronika gyermekíró-grafikusnak,
M. Nagy Miklós műfordítónak, az Európa Könyvkiadó főszerkesztőjének,
Szálinger Balázs költőnek, újságírónak
Dr. Tatár Sándor költőnek, műfordítónak, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosának.
(MTI)
A József Attila-díjat kiemelkedő irodalmi tevékenység elismerésére adományozzák. A díjat 1990-től, március 15-én, tizenhárom személy kaphatja meg. A jutalom összege 200 000 Ft/fő.
A József Attila-díjat 1950-ben alapította a Minisztertanács – a Baumgarten Alapítvány megszüntetése után – a Baumgarten-díj helyett. 1950-től 1989-ig április 4-én, majd 1990 óta március 15-én – az érdekelt művészeti szövetségek véleményének meghallgatásával – a kulturális minisztérium adományozza évente egy alkalommal. Kezdetben 3 fokozata volt, 1977-től fokozat nélkül adják évente 8-10 írónak, költőnek, irodalomtörténésznek és műfordítónak.
A kitüntetett adományozást igazoló okiratot és érmet kap. Az érem kerek alakú, bronzból készült, átmérője 80, vastagsága 8 milliméter. Az érem Vigh Tamás szobrászművész alkotása, egyoldalas, József Attila domború arcképét ábrázolja, és JÓZSEF ATTILA-DÍJ felirattal van ellátva.