Üres széksorok sorakoznak. Magyarics Tamás dublini nagykövet és felesége Judit asszony még körülnéz a fogadóteremben, minden rendben van-e. Szót váltanak Kabdebó Tamás íróval. Megérkeznek az est felkért szereplői: Varga Zsuzsanna, Strochmayer Kálmán és Pál Géza – fényképezőgéppel oldalán –, aki csatlakozik az utolsó eligazításhoz. Közben megtelnek a sorok, jönnek idős férfiak, nagymamák, harmincas erdélyi származású, s tőlük néhány évvel idősebb, Dublinban élő házaspár, fiatal fiúk és lányok, sőt, szüleivel érkezik egy nyolc-tíz év körüli kislány is.
A dublini nagykövet röviden megnyitja a könyv megjelenése tiszteletére rendezett estet, bemutatja az írót, s felkéri az előadásra.
Kabdebó Tamás első megállapításával – hogy a közönség láthatólag minőségi és nem mennyiségi – már meg is teremti a közvetlen kapcsolatot a hallgatósággal. Elmeséli, hogy a könyv tartalmából egyértelmű volt a dráma címének kiválasztása: Nélküle.
Az apostolok egyedül maradtak a Mester távozása után. Maguknak kellet utat találni a hitetlen emberek erdejében.
A bemutatott részletben keveredik a fátyolnyi humor és a dráma, a kétezer éves múlt és a jelent idéző becenevek. A téma, az emberi minőség megvalósítása nem változott az évezredek során. Gyanítom, hogy nagyrészt mi, az emberi populáció sem. S ily módon helye van a színdarabnak a mai napig. Amíg nem mondhatjuk, hogy végbement bennem, bennünk a folyamat. Van, akiben megtörtént, van, akiben zajlik az emberré válás, van, akiben most ébredezik. Mások még nem is tudnak róla, hogy van egy létsík, ahol mindenki önmagára talál, harmóniába kerül a létező világgal, s többé nincs KÉT-sége arról, hogyan élje az életét, mert a TISZTA FORRÁS-ból táplálkozik.
A könyv kicsi fénypont napjainkban, ami messziről világít, s emlékeztet, irányt mutat. Mi pedig, ha tudomást szerzünk róla, tegyük meg az első vagy a következő lépést!
Így találkozik majd a mű és az olvasó azon a síkon ahol érdemes a létezés.
Szücs Katalin