Benczúr Gyula portréja Margit hercegnőről, fiáról és férjéről, IV. 
Esterházy Miklósról, Esterházy Antal herceg (1738–1794) majorátusi beiktatására Würth neves bécsi mesternél készült 600 kilogrammos, pompás gyertyatartókkal kiegészített asztali ezüstkészlet, a Frankenthal manufaktúra porcelán étkészletének 141 darabos maradéka Esterházy Miklós herceg (1714–1790) hagyatékából, lélegzetelállítóan szép, hatalmas tükröt tartó, türkiz üvegbetétekkel díszített, aranyozott velencei konzolasztal többek között ezeket az iparművészeti mesterműveket látta az MTI-Press tudósítója a kismartoni (eisenstadti) Esterházy-kastély új kiállításán, amely december 19-ig tart nyitva.
– Az Esterházy család 400 éve meghatározó szerepet tölt be a régió gazdasági és kulturális életében. A kismartoni kastély az év elején visszakerült az Esterházy örökséget kezelő magánalapítvány gondozásába, miután lejárt a burgenlandi tartománnyal 40 évre kötött bérleti szerződés, és a hivatalok kiköltöztek az épületből – közölte Ottrubay István, az alapítvány vezérigazgatója.
A kastély I. emeletén a Haydn hangversenyteremtől keletre fekvő, Az Esterházy-kastély fénypontjai – a gyűjtemények visszatérése című tárlatnak otthont adó tíz termet teljesen felújították, régészeti módon láthatóvá tették a fali dekorációt, megbontották a parkettát, hogy látszódjanak a különböző szerkezeti elemek, az eredeti ablak- és ajtóborítás, illetve a fal szerkezete.
– A központi teremben, amelyet szintén renováltak, most először mutatják be Antonio Canovának, a XVIII. századvég ünnepelt olasz mesterének alkotását, Esterházy Leopoldina márvány ülőszobrát, amely mögött üvegfalon át a kastélypark látható, a szoborral szemközt pedig a Haydn terembe léphet a látogató – magyarázta a vezérigazgató. – A kiállítás tíz terméből kettőt az idei év fontos jubileumainak szenteltünk: Esterházy Melinda hercegnő 90. születésnapjának, valamint Esterházy Margit halála 100. évfordulójának.
Az Esterházy Melindát – Esterházy Pál özvegyét – bemutató teremben a gyönyörű balerináról láthatók fotók, multimédiás film pereg londoni, bécsi és bayreuthi fellépéseiről. A budapesti Operában 24 évesen megkapta a prímabalerina címet. Karrierjéről szól a Ritmus és tánc című könyve, amely szintén megszemlélhető a tárlaton. Ő volt az az asszony, aki a megmaradt birtokok, kastélyok, paloták, gyűjtemények iránti felelősségérzetből férje halála után, 1992-ben három magánalapítványba vitte az Esterházy örökséget.
A másik terem IV. Miklós herceg feleségére, Cziráky Margit grófnőre emlékeztet. A mélyen vallásos hercegné pompás esküvői ruhájából hatalmas palástot készíttetett, üveg alatt látható esküvői mirtusz koszorúja és csokra is – ezeket a darabokat a kismartoni egyházközségnek adományozta.
A kastélyban felújított múzeumi üzlet és bormúzeum fogadja a látogatókat, de megtekinthető a Haydn explosiv című, tavaly megnyílt és ugyancsak fölfrissített kiállítás, amely most az operára koncentrál a Sala Terrenában. A belső udvaron kávézó van, szemközt a kastéllyal, az egykori lovardában pedig a kastély építészéről elnevezett Henrici étterem működik.
– Az Esterházy család négy évszázadon át művészetpártolásáról, műgyűjtéséről volt híres Európa-szerte, ezt a tevékenységüket a magánalapítvány folytatni kívánja. Évente a mező- és erdőgazdálkodásból, a vadászatból, a nádgazdálkodásból befolyó pénzből mintegy 2 millió eurót (csaknem 558 millió forintot) költ a kultúrára – jegyezte meg Ottrubay István. – A műgyűjtés az Esterházyak korában kortárs műveket jelentett, és a magánalapítvány ezt akarja tovább vinni azzal, hogy lehetőséget ad fiatal, tehetséges közép-európai művészeknek a bemutatkozásra. Ezt példázza a kastély szomszédságában, az egykori Ágoston rendi kolostorban a Central Europe Revisited III. című kiállítás, amely november 1-jéig látható.
Hegyi Lóránd a közép-európai kortárs művészeket bemutató tárlat kurátora, a Saint Étienne-i francia kortárs művészeti múzeum igazgatója elmondta az MTI-Pressnek, hogy a kolostorban kialakított bemutatótérben 24 alkotónak, az állandó résztvevő Ausztria és Magyarország mellett idén Szerbia és Bulgária művészeinek mintegy 120-130 munkája látható.
Elárulta, hogy évente két-három alkalommal keresi föl a régió fővárosait, hogy megfelelő módon tudjon válogatni a következő évi kiállításra. A tárlat címe az "újragondolt" Közép-Európa művészetét tükrözi: a bemutató célja az, hogy megváltozzon Európa keleti és nyugati felének művészeti elkülönítése. – Ne tekintsék Nyugaton csodabogaraknak a kelet-európai képzőművészeket, és ne várják el tőlük, hogy alkotásaikkal politikai állásfoglalást jelezzenek. A Franco-diktatúra idején a spanyol művészektől sem várták el a politikai tiltakozást – hangsúlyozta Hegyi Lóránd.
A kurátor szerint a kiállítás fiatal kortárs művészei már beleszülettek a szabadságba, és ezt természetesnek veszik. Műveik nem szólnak patetikus érzelmekről, nagy történelmi változásokról, hanem a mindennapi élet apró mozzanatai foglalkoztatják őket csakúgy, mint nyugati társaikat.
– A nemzetközi sajtó figyelme oda irányul, ahol katasztrófa, terrorizmus van, és Közép- vagy Kelet-Európa kevéssé vonzza ezt a figyelmet. A kuriozitás helyét lassan átveszi a természetes másság a művészetben. Erről a normalizálódásról szól ez a kiállítás – fejtette ki. – A képeken sok a figurális motívum, köztük az emberi test és arc ábrázolása, megjelenik a város, a mikronarratívák földolgozásába pedig irónia vegyül. Némely munkákba beépül a kulturális tradíció és a populáris kultúra.
Magyarországot idén Borsos János és Lőrinc Lilla – művésznevükön Borsos Lőrinc –, Horváth Dániel, Siegmund Ákos, Szörényi Beatrix és Szabó Eszter festményei képviselik, de ott van a Budapesten is jól ismert szerb képregényrajzoló, Aleksandar Zograf több grafikája is.
Hegyi Lóránd megjegyezte, hogy a nagy nemzetközi gyűjtemények még nem tekintik gyűjtőterületnek ezt a régiót, ezért is örvendetes, hogy az Esterházy Magánalapítvány teret ad ezeknek a fiataloknak, és munkáikkal alapozza meg, illetve bővíti Európában egyedülálló kortársgyűjteményét. (Orbán Györgyi/MTI Press)