A japán kultúra magyar művészetre gyakorolt hatását mutatja be a századforduló magyar képző- és iparművészeti munkáinak segítségével egy kiállítás, amely Gésák a Duna-parton címmel csütörtökön nyílt meg Budapesten a Várkert Bazárban.
Gellér Katalin művészettörténész, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet munkatársa beszél a Gésák a Duna-parton – A japán kultúra hatása a magyar művészetre című kiállítás tárlatvezetésén a budapesti Várkert Bazár Testőrpalotájában 2016. december 15-én. A Kovács Gábor Művészeti Alapítványnak és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumnak köszönhetően először láthat a közönség december 16-tól március 12-ig olyan tárlatot Magyarországon, amely a japán kultúra magyar művészetre gyakorolt hatását mutatja be a századforduló képzőművészeti anyagának segítségével. A kiállítás együttműködő partnerei a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum
MTI-fotó: Kallos Bea
Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke a kiállítás csütörtöki megnyitóján hangsúlyozta: először látható Magyarországon egy olyan tárlat, amely egyedülálló módon a magyar művészettörténet egyik fehér foltját dolgozza fel.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a japán művészet hatása nélkül nem alakulhatott volna ki az európai modernizmus. "Rengeteget tanult Európa a japánoktól" – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a japán művészet a 19. század végén, a 20. század elején olyan erős hatással volt az európai kultúrára, a posztimpresszionizmusra, az iparművészetre, a szecesszióra és a különféle izmusokra is, hogy átformálta és átalakította az európai művészetet.
Gellér Katalin művészettörténész, a kiállítás festészeti, grafikai anyagának összeállítója évtizedek óta jelentős kutatója a témának, a másik kurátor, Dénes Mirjam művészettörténész is régóta foglalkozik a japán iparművészeti tárgyak és a magyar, európai kapcsolatok feltárásával. A tárlat az ő hosszú kutatómunkájukat veszi alapul, dolgozza fel Fajcsák Györgyi sinológus koordinálásával – mondta Fertőszögi Péter, hozzátéve, hogy a tárlat műtárgyai magán- és közgyűjteményekből származnak, a kiállítás pedig a múzeumok páratlan összefogásának eredményeként valósult meg.
A három hónapig látható kiállításhoz kapcsolódóan január közepén jelenik meg egy katalógus, amely tudományos alapossággal, de olvasmányosan dolgozza fel a japonizmus gondolatkörét és annak a magyar művészetre gyakorolt hatását – közölte a kuratóriumi elnök.
Fajcsák Györgyi sinológus a tárlatvezetésen hangsúlyozta: a kiállítás a japán kultúra magyarországi vetületét, lecsapódását mutatja be a 19. század utolsó harmadától az 1920-as évek elejéig. "Hosszú évek tervezése után sikerült az ázsiai – nemcsak japán, hanem kínai vagy koreai – tárgyakat a magyar képző- és iparművészet emblematikus darabjai mellé kiállítani" – mondta, hozzátéve, hogy a kiállítás kronológiai sorrendben képző- és iparművészeti, illetve eredeti japán tárgyakon keresztül követi a japán művészet magyar alkotókra gyakorolt hatását.
A Testőrpalota felső szintjén a 19. század utolsó harmadától a századfordulóig, az alsó szinten a századfordulótól az 1920-as évek elejéig mutatják be a legfontosabb munkákat.
Dénes Mirjam művészettörténész rámutatott, hogy a japonizmus fogalma 1872-ben született meg Franciaországban és a japán kultúra, művészet iránti szeretetet és érdeklődést jelenti, és a sokrétű fogalomba beletartozik a japán művészet kutatása, értése és gyűjtése is.
A kiállításon a japán és a magyar műtárgyak egymás mellé állítva kommunikációba lépnek egymással – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az első teremben kerámiák és festmények, valamint Tornai Gyula festőművész alkotásai láthatók. Tornai 1905-ben utazott Indiába és Japánba, az ott átélt élményeit festette meg a képein, amelyeket akkoriban nagy kritikával fogadott a hazai közönség.
A tárlókban elhelyezett Herendi- és Zsolnay-műtárgyakon ugyancsak a kínai és japán kerámiaművészet hatásai figyelhetők meg, mellettük pedig eredeti japán tárgyak láthatóak.
Gellér Katalin hangsúlyozta: az orientalista teremben mutatják be többek között Székely Bertalan Japán nő című festményét, amelyen egy európai nő látható japán tárgyakkal körülvéve. A festmény a japán dekoratív ábrázolás szerint készült – hívta fel a figyelmet.
A művészettörténész hangsúlyozta: Székely Bertalan kiállításon látható vázlatfüzetéből kiderül, hogy a festő az elsők közt fedezte fel a japán fametszeteket, amelyeket beépített festményébe is.
Elmondta azt is, hogy a kiállítást Boromisza Tibor Gésák a Balaton parton című festménye nyomán nevezték el.
A tárlaton eredeti kimonót, japán fametszeteket, japán témájú operettek plakátjait, eredeti japán használati tárgyakat és bútorokat, valamint Márffy Ödön, Csók István, Rippl-Rónai és Plány Ervin festményeit is láthatja a közönség. (MTI)