Per Olov Enquist svéd író vehette át idén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég alkotójának járó Budapest Nagydíjat Tarlós István főpolgármestertől csütörtökön, a négy napos könyvünnep hivatalos megnyitója előtt.
"Ha tízezer életem volna, az egyikben Enquist-laudátor volnék, járnám a nagyvilágot, időnként, ha a szükség úgy hozná, megállnék és laudálnék egy szemernyit" – mondta el a díjátadás előtt Esterházy Péter.
Méltatásában kiemelte, több kapocs fűzi az "ünnepi tárgyhoz", mindketten futballoztak például – bár Enquist a csatár Esterházyval szemben "csak" kapus volt –, és a magyar író egyszer svéd kollégája egyik meséjét is felolvasta a rádióban.
"Enquistet jó olvasni, sőt, megkockáztatom, könnyű olvasni (...) Kidolgozott egy regényfajtát, amely az esszé, a dokumentum, a fikció, az oknyomozó riport keveréke, változó arányokkal, saját kéznyommal" – szólt a svéd alkotóról Esterházy Péter, hozzátéve: Enquist nem bonyolítós, hanem mesélős író, aki bár tisztában van az elbeszélés nehézségeivel, de azok hidegen hagyják.
A csütörtökön kitüntetett szerző nagy képessége, hogy távoli, messzi korban élt embereket közel tud hozni a mai olvasóhoz – folytatta Esterházy: így egyaránt képet tud adni az aprócska VII. Keresztély királyról, a felvilágosodás sajátos figurájáról, Struenseeről vagy a közelebbi Hamsunról, Andersenről, Strindbergről is.
Mint a laudátor megjegyezte, Enquist magyarul frissen megjelent "mesterművében", az Egy másik életben most nem egy történelmi személyiséget, hanem "P. O. Enquistet" igyekezett megérteni.
Méltatásában Tarlós István főpolgármester arra emlékeztetett, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, valamint a Fővárosi Önkormányzat által alapított Budapest Nagydíjat immár tizennyolcadik alkalommal adják át, s az elismerés jelentőségét az is mutatja, hogy laudátornak nem kisebb személyiséget sikerült felkérni, mint Esterházy Pétert.
Enquist igazi világpolgár, nemzetközi szintű gondolkodó, aki bejárta a világot – hangsúlyozta Tarlós István, aki hozzáfűzte: számára megtiszteltetés, hogy ilyen kiváló alkotónak nyújthatja át a díjat.
A díj átvétele után a svéd író elmondta, büszke a Budapest Nagydíjra, amelyet egy olyan csodálatos helyen vehetett át, mint a magyar főváros.
"Svédül írni nem hátrány, mert ez megmutatja, mi az európai kultúra: sok kis nyelv közössége, melyek együtt adnak ki valamit" – fogalmazott, egyben köszönetet mondva állandó magyar fordítójának, Kúnos Lászlónak is. (MTI)