Ugrás a tartalomra

Közelmúltunk beszédes emlékei: a bélyeges téglák

Régi épületek bontásakor, vidéki, vagy kisvárosi porták hátsó udvarában, hivatalos- vagy illegális törmelék telepeken, de akár az útszéleken is gyakran kerülnek elő betűvel, számmal vagy egyéb jelekkel ellátott régi téglák.

Az anyaországban és most már azon kívül is, jó pár lelkes lokálpatrióta saját elhatározásból, vagy mások inspirációja alapján elkezdte gyűjteni ezeket a ’mindennapi’, ’közönséges’ téglákat, amelyeknek szinte minden darabján az egykor élt készítőjének, vagy a készíttetőjének a jelzése, nyoma maradt ránk, kései utódokra. Az ipartörténetünk eme méltánytalanul mellőzött tárgyi emlékei nagyon sok olyan információt hordoznak, amelyekkel választ kaphatunk az egykori birtokviszonyok tisztázására, építési, átépítési periódusokra, tulajdonosok változásaira. Segítségükkel eldönthető, vagy valószínűsíthető, hogy egy adott építkezéshez felhasznált tégla hol, kinek a birtokán, vagy kinek a megrendelésére készült.

A téglák jellel történő ellátása szinte egyidős a téglakészítéssel, hiszen számos légióbélyeg és különböző, 1-2-3 ujjal vagy faággal karcolt átló, hurok, karika ismert a római kori időből, azután a középkori járólap téglákon is sokféle motívum látható, de általánossá csak az utóbbi kb. 400 évben vált.
Az Osztrák–Magyar Monarchiában a világon egyedülálló módon rendkívül sok bélyeges téglát égettek. Egyes becslések szerint az 1500-as évek második felétől kezdve a II. világháború utáni 10- 15 évig bezáróan mintegy 14–15 000 vagy akár 18 000 féle jelzett tégla is készülhetett.
Összefoglalva tehát: a megrendelő vagy a gyártó esztétikai okokból, esetleg terméke reklámozása céljából monogramot, évszámot, ligatúrás betűt, bárói-, grófi-, hercegi koronát, illetve ezek ötvözetét vésettette a téglavető sablon aljába. Egyes uradalmak állatok jelzésére szolgáló billogozót használtak, a városok és községek téglaégetői a helység nevét, az egyházi téglavetők vallásuk, rendjük jelzéseit, téglagyáros dinasztiák a saját nevüket jelenítették meg a tégláikon.
A bélyeges téglák összegyűjtése, bemutatása, és megőrzése a Kárpát-Medence népeinek közös érdeke, hiszen ezek mostanra ipartörténeti relikviákká nemesedtek, az itt élő népek méltán lehetnek büszkék eleik munkájára!
Közép-Európa két legnagyobb gyűjteménye, amely állandó kiállítás formájában megtekinthető Bécsben és Veszprémben található, de egyre szaporodnak azok a magángyűjtők, akik időről-időre bemutatják a közönségnek egyre bővülő gyűjteményüket.
A lelkes lokálpatrióták 2007. évben egyesületbe tömörültek és meglapították a Monarchia Bélyeg Tégla Gyűjtők Egyesületét. (2836 BAJ, Petőfi u. 2c, e-mail: herczigb@pr.hu). A közhasznú egyesület legfőbb célja, a még fellelhető téglák összegyűjtése, megőrzése, a bélyeg jelentésének megfejtése és katalógusba rendezése.
Az egyesület megalakulása előtt az index.hu internetes portál Fórumán 2003. évben létrehozták a pecsétes tégla mániások fóruma- t (Idex.hu>Fórum>Általános társalgási fórumcsoport>A törzsasztal>pecsétes tégla mániások fóruma). A pecsétes téglás élet tulajdonképpen ezen az internetes fórumon zajlik, de a résztvevők egymással természetesen privát módon is tartják a kapcsolatot.
Aki e fórumot meglátogatja, olvashatja és láthatja is, hogy az anyaország gyűjtői mellett már több, lelkes felvidéki gyűjtő is keresi, kutatja, majd tisztítja és bemutatja a tégláit. A rendszeresen, évenként egyszer-kétszer megtartott személyes találkozók, cserenapok egyikére 2008-ban Szlovákiában került sor.

A régi – főként katonai felmérésekről készült – térképeket böngészve látható, hogy a Nagykároly–Nagyvárad–Arad–Temesvár vonalon fekvő településeken sok téglavető, téglaégető műhely működött, majd a téglaégetés aranykorának számító 1800-as 1900-as években ugyanitt már korszerű körkemencés gyárak ontották a téglákat.

Romániában is bizonyára sok régi épület válik a buldózerek, vagy a bontómunkások csákányainak áldozatává. Az ilyen bontásokon sok, eddig még nem ismert régi tégla is felszínre kerülhet, amelyeket reményeink szerint hozzánk hasonló emberek felvesznek, hazavisznek, megtisztítanak és megőriznek az utókor számára.

Nos, ezeket a gyűjtőket várjuk közénk, akik nem csak tégláikkal, hanem a minden egyes téglához hozzátartozó történettel tehetik gazdagabbá a téglabélyegtant.

Benkő József gyűjtő
Magyarország, Békés megye, Nagyszénás

dr. Herczig Béla gyűjtő
A Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesületének Elnöke
Magyarország, Komárom megye, Baj