Liszt Ferenc ma címmel rendezi következő Asztali beszélgetését Fassang László orgonaművész és Bubnó Tamás, a Szent Efrém Férfikar alapító karnagya részvételével csütörtökön a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány.
"Természetesen a hozzám közelálló egyházzenei kérdésekről fogok beszélni. Erről ugyan viszonylag kevés szó esik, de Liszt ezen a területen is óriási újító volt. Az ő korában és általa lettek nyilvánvalóak azok az elképzelések, amelyek az egyházi zene megújítását célozták. A jelentőségük pedig abban áll, hogy hatott a ceciliánus mozgalomra és hatott a következő századra, Bárdos Lajos és kortársai munkásságára" – mondta az MTI-nek Bubnó Tamás karnagy.
Felidézte, hogy Liszt egy írásában úgy fogalmazott: "Zeném az egyháziaknak nem tetszik, a világi füleknek idegenül cseng, de továbbra is úgy fogok írni, ahogy belső érzésem diktálja". Mint mondta, e konzervativizmus miatt a Liszthez köthető lendület később meg is tört.
Az egyházzene kérdése a jelen szempontjából rendkívül izgalmas – emelte ki, hozzáfűzve: "ma sajnos szegényedő korban élünk, amelyben a templomokban szerezhető művészeti élményeknek ugyanolyan kiemelkedő szerepük lesz, mint a középkorban volt. Sokaknak egyszerűen nem lesz pénzük, hogy másutt kapjanak kulturális benyomásokat."
"Liszt valószínűleg túl nagyot lépett előre az egyházi zene terén, ami a tartalmat, a stílust illeti. Scitovszky János hercegprímás, hogy lebeszélje az Esztergomi miséről, azt mondta neki: Ön úgyis túl hosszú művet fog komponálni. Liszt azt válaszolta: Úgy gondolja eminenciád, valaha is a liturgia ellen tettem volna? És úgy is lett, az Esztergomi mise nem hosszú. Liszt ismerte és betartotta, mi illik a szertartásrendhez. Bach h-moll miséje akármilyen csodálatos alkotás, alkalmatlan arra, hogy mise keretében hangozzék el, és emiatt nem éneklik Rahmanyinov Éjszakai virrasztását sem" – mutatott rá Bubnó Tamás.
A mára nézve ez is tanulság – jegyezte meg a karnagy – mert az olyan, liturgikus műveket is komponáló szerzőkről, mint például a lengyel Krzysztof Penderecki, Jenei Zoltán vagy Orbán György, tudható ugyan, hogy milyen nagyszerű zeneszerzők, a templomban ugyanakkor nem szólaltathatók meg műveik, mert terjedelmesebbek annál, mint amit a liturgia megenged.
(MTI)