A zenedráma műfajának vonzásában komponálta első oratóriumát, a Szent Erzsébet legendáját Liszt Ferenc. A hat képből álló, két részes, ritkán hallható alkotást kedden este adja elő a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Kocsis Zoltán vezényletével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar, Magyar Rádió Gyermekkórusa. Árpádházi Szent Erzsébetet Bátori Éva személyesíti meg.
A Nemzeti Filharmonikusok e művel készültek a Vatikánba Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. A darab nagysága azonban a tervezett koncert lehetséges tartamát meghaladja, ezért egy rövidebb műsorral lépnek fel május 27-én.
A megtanult oratóriumot azonban kedden este megszólaltatják a Művészetek Palotájában – közölte a MTI-vel Bukta Julianna sajtóreferens.
A Szent Erzsébet legendája a zeneszerző első oratorikus műve, két főszereplője: a kórus és Szent Erzsébet. "A negyedszázados Nemzeti Énekkar évfordulós bérletének utolsó előadásaként hangzik el a legenda – mondta el az MTI-nek Antal Mátyás –, az énekkar igazgatója. – Ritkán hallható, és ritkaság az is, hogy húzás nélkül fogjuk előadni. A feladat hatalmas: a férfikari részekre sem hívtunk vendéget, mi énekeljük az egészet."
"Liszt egyik legnagyobb szabású alkotása, művészi, történeti jelentőségében Munkácsy Krisztus-trilógiájához hasonlítom. Ötszáz év zenei stílusának összefoglalása rejlik benne. Kitűnik, amit Lisztnél legjobban szeretek, a fantasztikus mély hitnek és az elementáris férfias szenvedélynek az összekapcsolódása" – vélte a karigazgató.
A halál, a feltámadás, a mennybemenetel élményét, ahogy a porhüvely leválik a lélekről, azt Antal Mátyás szerint senki sem fogalmazta zenébe olyan erővel, olyan érzékletesen, mint Liszt. "Egységes és különleges alkotás."
Bátori Éva, Szent Erzsébet megszemélyesítője, tíz évvel ezelőtt már énekelte az operai főszerep méretű szólamot. "Minden feladattal kapcsolatban a legmeghatározóbb az első találkozás. De ahogy a telnek az évek, az ember mást gondol az adott szerepről. Például Erzsébet szentségére, női mivoltára, anyaságára is ma másként tekintek " – árulta el az énekesnő az MTI-nek.
"Fiatalon nem tudjuk mit jelent pontosan: áldozatot hozni, belemenni fiatalon egy ilyen házasságba (thüringiai Lajossal), csupán az áldozat részt látjuk, de van ebben szépség is, amire csak később ébred rá az ember."
A legenda tele van gyönyörűséges dallamokkal, régen Bátori Évát ezek szépsége varázsolta el, ma már a szófordulatok, egy-egy sor tonalitása, a szereplők zenei jellemzése meg. "Igen kevés felvétel készült a Szent Erzsébet legendájából. Szép és heroikus vállalkozás élőben megszólaltatni. Kocsis Zoltán tudása és zenei intelligenciája a próbák során nagyon jelen volt, és szükségünk is volt rá – vélte az énekesnő.
Az előadásban közreműködik Ulbrich Andrea, Kálmándi Mihály, Cser Krisztián, Kelemen Zoltán és Lisztes László. A mű ősbemutatóját, nem a történet színhelyén, a felújított Wartburgban (ahová eredetileg oratóriumát szánta Liszt), hanem a pest-budai Vigadóban tartották, 1865. augusztus 15-én. A darabot Wagner patrónusának, II. Lajos bajor királynak ajánlotta a zeneszerző. (MTI)