A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi intézete bemutatja A magyar nyelv nagyszótára legújabb köteteit.
A 18 kötetesre tervezett Nagyszótár címszóállománya az 1772 és 2000 közötti időszakból összegyűjtött kb. 750 000 szóra épül, melyből a szavak gyakoriságának és fontosságának alapos mérlegelése révén válogattak az alkotók.
A Magyar Tudós Társaság 1831-ben döntött a Nagy magyar szókönyv elkészítéséről, így a Nagyszótár az Akadémia és a magyar kultúra évszázados jelentőségű alkotása.
Szeretettel várjuk a III. és IV. kötet bemutatóján.
A bemutató időpontja: 2011. november 29. kedd 14:00,
helyszíne: MTA Nyelvtudományi Intézet (1068 Budapest, Benczúr utca 33.).
A fogadás házigazdája Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója.
A rendezvényt Pálinkás József, az MTA elnökének köszöntője nyitja, majd a Nagyszótár főszerkesztője, Ittzés Nóra mutatja be a köteteket és az intézet munkáját. A Nagyszótár irodalmi, kulturális jelentőségét Nádasdy Ádám nyelvész, költő értékeli.
A magyar nyelv nagyszótára
Az MTA Nyelvtudományi Intézete bemutatja a Nagyszótár III. és IV. kötetét
A magyar nyelv nagyszótára nyelvtudományunk eddigi legnagyobb szótári vállalkozása, mely 230 év szókészletét dolgozza fel. Az MTA Nyelvtudományi Intézete évszázados jelentőségű alkotásának első kötetei 2006-ban jelentek meg, és már a következő évben elnyerték a Kiváló Magyar Szótár Díjat. A III. és a IV. kötetet november 29-én, kedden 14 órakor az MTA Nyelvtudományi Intézetében mutatják be.
A Nagyszótár történeti jellegű értelmező szótár, melynek elsődleges célja a szavak jelentéstartalmának bemutatása és a jelentések közti kapcsolatok ábrázolása. A 18 kötetesre tervezett mű százezer szócikkben mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, az irodalmi, a köznyelvi és a tudományos nyelvhasználat bemutatása mellett bőségesen válogat az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, a nyelvjárások, valamint a szleng szókészletéből is. A III. és a IV. kötet a b betűvel kezdődő szavakat tartalmazza. Az összesen több mint 2.000 lapon közel 5.000 szócikk és 60.000 példamondat szerepel.
A Nagyszótár egyik újdonsága, hogy szövegbázisra, ún. korpuszra épül, s a szöveggyűjteményében fellelhető adatok elemzése alapján, eredeti példamondatokkal, „használat közben” mutatja be címszavait. A feldolgozott szövegek az 1772 és 2000 közötti időszakból származnak. A szöveggyűjtemény magában foglalja a kifejezetten a nagyszótári munkálatok számára 1985 és 2005 között számítógépen rögzített, mintegy 27,5 millió szövegszavas adatbázist, a Magyar történeti szövegtárat, valamint azt az 5-6 milliós archivális cédulaanyagot, amelyet a XIX. század végétől az 1960-as évek elejéig gyűjtöttek össze. Ez a két gyűjtemény kiegészül egy több százmillió szót tartalmazó szöveggyűjteménnyel, amely kereskedelmi forgalomba került, nem a szótári munka céljára készült elektronikus adathordozók szövegeit tartalmazza. A teljes korpusz metszetét adja a nyelvújítástól napjainkig terjedő időszak szókincsének, és érzékletesen tükrözi azokat a – szókészletben és szójelentésekben megmutatkozó – nyelvi változásokat, amelyek leképezik a vizsgált időszak társadalmi, politikai és kulturális életének változásait. A Magyar történeti szövegtár az interneten a nagyközönség számára is hozzáférhető.
Kenesei István, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója az intézmény egyik legfontosabb munkálatának tekinti A magyar nyelv nagyszótárát, amelyet „évszázados jelentőségű alkotásnak” tart. Nem véletlenül, hiszen a Magyar Tudós Társaság (az Akadémia elődje) már 1831-ben döntött az ún. Nagy magyar szókönyv elkészítéséről. A szótár iránti igény olyan korban fogalmazódott meg először, melyben a nemzet, a magyarság fogalma új értelmet nyert, és a közös nyelv az egyik legfontosabb összetartó erővé, közös élménnyé vált minden magyarul beszélő ember számára. A mű első köteteinek megjelenésére ugyan 170 évet kellett várni, de végül a legmodernebb technikával korszerű lexikográfiai szemléletű szótár született, melyet a nyelvészek mellett jogászok és tanárok, újságírók és más hivatásos kommunikátorok, bölcsészek és természettudósok, könyvtárosok és könyvolvasók mind haszonnal forgathatnak. A Nagyszótár lexikográfiai koncepciójának kidolgozója és egyben a mű főszerkesztője Ittzés Nóra.
A Nagyszótár közös ügyünk – az alkotókkal együtt reménykedünk benne, hogy valamennyi érdeklődőhöz eljutnak a kötetek, és mind sűrűbben forgatják majd őket.
A III. és IV. kötetet november 29-én, kedden 14 órakor az MTA Nyelvtudományi Intézetében (1068 Budapest, Benczúr utca 33.) mutatják be az alkotók, a belépés ingyenes.
A fogadás házigazdája Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója. A rendezvényt Pálinkás József, az MTA elnökének köszöntője nyitja, majd a Nagyszótár főszerkesztője, Ittzés Nóra mutatja be a köteteket. A mű irodalmi, kulturális jelentőségét Nádasdy Ádám nyelvész, költő értékeli.
További információ:
Sárvári Balázs
+36/30 – 387 29 80
mta-nagyszotar@atw.hu
– VÉGE –
A Magyar Tudományos Akadémia 1825-ös megalapítása óta egyre nagyobb szerepet játszott a tudományos életben, a XIX. század végére pedig Magyarország legmagasabb szintű tudományos intézményévé vált. Az Akadémia kutatóintézetek hálózatát tartja fenn, így koordinálva az országunkban zajló kutatásokat a tudomány minden területén.
E hálózatba illeszkedik az 1949-ben létrehozott Nyelvtudományi Intézet, amelyben a magyar nyelvészet hagyományos kutatási témái mellett a legújabb nemzetközi trendek is jelentős képviseletet kapnak.
Az Akadémián annak megalakulása óta folyamatosan készítenek egynyelvű magyar értelmező szótárakat. Ennek megfelelően a Nyelvtudományi Intézet is a kezdetektől fogva fontos feladatának tartotta a szótárkészítést. Az ismertebb művek közül itt készült A magyar nyelv értelmező szótára, amely hét kötetben jelent meg 1959 és 1962 között, és ugyancsak e műhelyből került ki a Magyar értelmező kéziszótár (1972, átdolgozva: 2003), a Földrajzi nevek etimológiai szótára (1978), illetve a Magyar szinonimaszótár (1978) is. Legújabban, 2010-ben az Új magyar tájszótár munkálatai fejeződtek be, több évtizednyi munkát követően.
A Magyar történeti szövegtár elérhető itt: http://www.nytud.hu/hhc/.
A szótár hamarosan induló honlapja: http://nszt.nytud.hu/.
Ittzés Nóra – 1958-ban született Celldömölkön, 1981-ben az ELTE BTK-n szerzett magyar szakos tanári és könyvtár szakos bölcsészoklevelet. 1981-től 1987-ig az MTA Nyelvtudományi Intézetben dolgozott az Új magyar tájszótár szócikkírójaként, majd szerkesztőjeként. 1987-től 1998-ig a budapesti József Attila Gimnázium tanára és könyvtárának vezetője volt. 1998-tól ismét a Nyelvtudományi Intézet munkatársa, A magyar nyelv nagyszótárának főszerkesztője. Doktori disszertációját 2011-ben védte meg a Szegedi Tudományegyetemen A magyar nyelv nagyszótárának lexikográfiai koncepciója, különös tekintettel a szemantika és a grammatika összefüggésére a szótárírásban címmel.