Babus Antal irodalomtörténész, Csaba testvér, azaz Böjte Csaba, Böszörményi Zoltán író, Konok Tamás festőművész, Lőrincz Gergely, a Pluralica folyóirat főszerkesztője.
2009. május 18., hétfő, Kossuth rádió 20.30–21.00
Szerkesztő-műsorvezető: Antall István
Babus Antal irodalomtörténész a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában általa rendezett Radnóti Miklós emlékkiállításról, arról, hogy milyen érzés a kézirattár munkatársaként naponta kézbe venni Radnóti verskéziratait, s hogy hogyan módosult Radnóti-képünk a falukutató mozgalomba bekapcsolódó költő munkásságát, tudatosan vállalt katolicizmusát, illetve a magyar történelem tragikus fordulataihoz való viszonyát megismerve.
Csaba testvér, azaz Böjte Csaba "Ablak a végtelenre" című vele készített beszélgetős könyvről, a kérdező Karikó Éva türelmes faggatózásáról,
szerkesztői munkájáról, a szépirodalom és a szószékről hirdetett ige közötti kapcsolatról, arról, hogy milyen jó alkalom az utazás a gyermeknevelésre, mert aki mellettünk zötykölődik a hosszú utakon, az ránk, figyel.
Böszörményi Zoltán író, kiadó, vállalkozó, az idei irodalmi Gundel-díjas, az Irodalmi Jelen című folyóirat nagy kísérletéről, az elektronikus formátumra való átállás okairól, a magyar széppróza belső változásiról, a költészet szerepének módosulásáról, arról hogy Toronto, Budapest, Monaco, Arad és az európai magaslati levegő között költözködve hogyan keresi az ember Magyarországot.
Konok Tamás festőművész az idei Festészeti Gundel-díjas a Magyarországról való távozás utáni évek útkereséséről, Párizs, Zürich és Budapest sajátos hatásáról, a képi világ gondolati átiratairól, arról hogy a mesterek hatása hogyan formálja az ember magatartását, hogy a magyar konstruktivizmus hordozhat lírai elemeket, hogyan épülhet monumentálissá, hogy miként vélik egyre fontosabbá az alkotás során a gondolat.
Lőrincz Gergely, a Pluralica folyóirat főszerkesztője, az első példányában már dupla számmal jelentkező új szegedi folyóirat, amely legalább annyira irodalmi, mint amennyire képi világával is mutatja magát, s amelynek első, észt száma a Baltikum sajátos szellemi közegéről ad hihetetlenül igényes válogatást, miközben tükröt tart a közép-kelet európai szellemi életnek is, bemutatva a párhuzamos és a jól megkülönböztethető vonásokat.