Ugrás a tartalomra

Pardon... Az Új Nemzedék rovata Kosztolányi Dezső szerkesztésében 1919–1921

Arany Zsuzsanna szerkesztésében jelenik meg hamarosan a Pardon... Az Új Nemzedék rovata Kosztolányi Dezső szerkesztésében 1919–1921 című kötet.

A Tanácsköztársaság bukását követően, 1919 őszén Kosztolányi Dezső a radikális nemzeti irányvonalat képviselő Új Nemzedék című napilaphoz szegődött munkatársnak, ahol a Pardon rovatot vezette és részben írta. Az egyes glosszák névtelenül láttak napvilágot, s Kosztolányin kívül Kádár Lehel, Kállay Miklós, Lendvai István, valamint a kiadvány egyik társtulajdonosa, a katolikus sajtómozgalom vezéralakja, Bangha Béla is publikált a rovatban. Miután a szövegek radikális politikai nézeteket képviseltek, Kosztolányit már életében erősen bírálták szerepvállalása miatt. Noha 1921 augusztusában szakított Bangháékkal, még halálát követően is (évtizedeken át) az életmű fekete foltjaként aposztrofálták ezt az idôszakot. Száz évvel az első Pardonok megjelenését követően talán elérkezett az idő, hogy a hírhedtté vált cikkeket (történelmi-filológiai jegyzetekkel kísérve) a maguk teljességében, mindenféle cenzúra nélkül adja közre az Osiris Kiadó.

Kosztolányi Dezső Új Nemzedék-beli szerepe hosszú időre a feledés homályába veszett. A ’20-as évek politikai konszolidációja közepette maga az író próbálta eltolni magától ezt az időszakot (1929-ben konkrétan azt nyilatkozta a Népszavának: „nem igaz, hogy az Új Nemzedék Pardon rovata az én rovatom volt”), 1945 után pedig központilag tették indexre a fajvédő folyóirat archívumát; még a könyvtárakban is zárolták példányait, legföljebb antikváriumokban lehetett hozzájutni, „tiltott gyümölcsként”. A radikális jobboldali kaland furcsa módon még a kilencvenes években sem került a Kosztolányi-kutatások célkeresztjébe, a Pardon-glosszákat csak a kétezres évektől kezdték filológiai, irodalomtörténeti vizsgálatok alá vetni; Szegedy-Maszák Mihály, Lengyel András és Bíró-Balogh Tamás is foglalkozott velük.
A sokat vitatott írások azonban – pontosan száz évvel a rovat indulása után – most először jelennek meg kötetben. De az igazi irodalomi szenzáció nem ez, hanem a szerkesztő és elismert Kosztolányi-kutató „hozzáadott értéke”: Arany Zsuzsanna száznál is több, eddig csak jelöletlenül, vagyis szerző és szignó nélkül olvasható glosszát azonosított kisebb vagy nagyobb valószínűséggel Kosztolányi Dezső-írásként. A napokban megjelenő Pardon… könyv egyenként jelzi az összes publicisztikánál, hogy valószínűsíthető-e az író közreműködése.

— írja Borbás Barna a kötetről.