A rím szavunk az ófrancia rime-ből származik – ez a címadója a december 29-én, csütörtökön 16:30 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, 20 órától pedig a székelyudvarhelyi G. Caféban sorra kerülő irodalmi évzárónak, amelyen a három fellépő költő közül kettő is francia szakon végzett. Kollár Árpáddal, Kovács András Ferenccel és Markó Bélával, ez évben minket az ünnepek kapcsán megtisztelő meghívottunkkal, Murányi Sándor Olivér író beszélget.
Kollár Árpád (Zenta, Szerbia, 1980) Magyarországon él. Magyar és szociológia szakon végzett a szegedi bölcsészkaron, ahol jelenleg doktori hallgató. A Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt 2010 és 2016 között.
Tanulmányokat, kritikákat, esszéket is publikál. Első verseskötetéért több, debütáló szerzőnek járó díjban is részesült. A Például a madzag (FISZ, 2005) című kötetben a határ kiemelt fogalom, ennek tágításának és szűkítésének, átjárhatóságának Kollár központi helyet ad lírájában. Nem Szarajevóban (FISZ, 2010) című könyve emlékekből, pontos és finom tárgyleírásokból építkezik, s miközben lírája az aprólékos megfigyeléseknek köszönhetően rendkívül személyes, mégis a kulturális háttér árnyalt érzékeltetése e költészetet egyetemes szintre emeli. Legutóbb gyerekvers-válogatással állt a nagyközönség elé. A Milyen madár (Csimota, 2014) 2015-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve (Legjobb Gyerekkönyvíró 2014) díjat, 2016-ban pedig az IBBY (Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) dicsőséglistájára került, a világ legjobb gyerekkönyvei közé.
Kovács András Ferenc (Szatmárnémeti, 1959) – közismert költői jelnevén KAF – 1984-ben szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát. A világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselője. Költészetét a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a kritika. Gyakran más személyiségek álarca mögé bújva szólal meg – ezek lehetnek hajdan-létezők vagy kitaláltak; néhány alteregót ő maga teremtett meg magának. Illik rá azonban a „tudós költő” (poeta doctus) kategória is, de épp így nevezhetjük akár nyelvbűvésznek, szenvedélyes filológusnak is. Legutóbbi kötetei York napsütése zengő tombolás (Magvető Kiadó, 2014) és Egerek könyve (Magvető Kiadó, 2015) címmel jelentek meg. Versei szerteágazó kultúrtörténeti és művészeti utalásrendszerük miatt olykor felkészült, beavatott befogadót feltételeznek. De alapvető érzelmi és szellemi üzenetüket minden olvasó ember be tudja fogadni, aki olykor engedi magát beleveszni a végletekig kifinomult képrendszerbe, máskor meg hagyja, hogy magával ragadja őt a sodró erejű lírai beszéd.
Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951. szeptember 8.) legutóbbi kötetei Rekviem egy macskáért – Esszé, publicisztika 2011–2014 (Pesti Kalligram Kiadó, 2015), Brunó, a kedves véreb – Versek gyermekeknek és felnőtteknek (Noran Libro Kiadó, 2016) és Kerítés – Alkalmi és alkalmatlan versek 2008 – 2015 (Pesti Kalligram, 2016) címmel jelentek meg. A költő 1958–1970 között a Kézdivásárhelyi Líceum diákja volt, itt érettségizett, majd ezután a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar–francia szakon tanult. 1974-ben szerezte meg tanári diplomáját. 1974–1976 között Marosszentannán általános iskolában francia nyelvet tanított. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt. 1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni. 1993 januárjától 2011 februárjáig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. 2004–2007 majd 2009–2012 között a román kormány miniszterelnök-helyettese. Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is.
A rendezvény támogatói a Szépírók Társasága, a Fiatal Írók Szövetsége, a G. Kulturális Egyesület, a Gondűző Étterem és Szálloda, a Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita Megye Tanácsa. A szerzők kötetei a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatóak, dedikálják őket. Mindenkit szeretettel várnak.