Az elmúlt évszázadok magyar szellemi teljesítményét bemutató, Rubik-kockát formázó múzeum épülhet a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél 2017-re – hangzott el pénteken a fővárosban; a bejelentést követően Orbán Viktor miniszterelnök és Rubik Ernő a programról szóló együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a Rubik-kockáról:
Ifjabb Rubik Ernő 1975-ben rukkolt ki játékával, a bűvös kockával, bejegyzett nevén a Rubik-kockával, amely meghódította az egész világot. Rubik Ernő (1944) a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult 1971-ig. Építész-tervezőként dolgozott és 1970–88 között az Iparművészeti Főiskolán tanított. Jelenleg a Rubik Stúdió vezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Rubik Ernő eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszközt kívánt létrehozni a diákjainak, s először egy 2x2x2-es élfelosztású kockával kísérletezett, mígnem megalkotta az oldalanként kilenc négyezetet tartalmazó kockát, amelynek oldallapjai más-más színűek és három tengely körül elforgathatóak. Akkor ismerte fel, hogy ez a kocka logikai játékra is kiválóan alkalmas, hiszen a forgatásokkal milliárdnyi színkombináció hozható létre, miközben a cél a kiindulási helyzet, vagyis az egyszínű oldallapok visszaállítása.
A feltaláló 1975. január 30-án adta be a kocka (térbeli logikai játék) szabadalmát, s 1977-ben meg is kapta azt. 1975 márciusában átadta a Politechnika (később: Politoys) Ipari Szövetkezetnek hasznosításra, de az csak két év múlva kezdte el gyártani. 1975 végén Az Országos Pedagógiai Intézet elutasította a találmányt, mint oktatási segédeszközt. Bár az 1978-as BNV-n elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját, az akkori Nürnbergi Játékvásáron még senki sem figyelt fel rá.
1979 júniusában az Observer című lapban megjelent egy cikk a Hatoldalú varázslat címmel, s az évben a világ egyik vezető matematikai szaklapja, a The Mathematical Intelligencer címlapján szerepelt a kocka. 1980-ban négymillió, a következő évben már hétmillió bűvös kockát gyártott a Politoys, miközben a Távol-Keleten már javában hamisították.
1980–81-ben több országban volt az év játéka a Rubik-kocka (külföldön ezen a néven forgalmazták), klubokat, egyesületeket, versenyeket szerveztek a kocka kedvelői számára. Az első Rubik-kocka világbajnokságot 1982-ben Budapesten, a Vigadóban rendezték meg. Világbajnok a 16 éves Minth Thai (Egyesült Államok) lett 22,95 mp világcsúccsal, a magyar Lábas Zoltán harmadik lett 24,49 mp eredménnyel. Ma a legjobbak 8-10 másodperc alatt rakják ki a hagyományos 3x3-as kockát, világbajnokságot kétévente rendeznek, a csúcsot az ausztrál Feliks Zemdegs tartja 5,66 másodperccel.
A logikai játék titka már az 1979-es világpremier óta foglalkoztatta a kutatókat, akik az összesen több mint 43 trillióféle kezdő pozícióból próbálták megtalálni az "isteni számot", azaz, hogy legfeljebb hány lépés kell a kocka kirakásához. A választ egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült szuperszámítógépekkel megtalálnia, ezek szerint a "bűvös szám" a 20, azaz legfeljebb ennyi lépés szükséges a kocka kirakásához, azonban a kombinációk többsége 15-19 lépésből is kirakható.
Az 1980-as évek legnagyobb sikerű fejtörő játékából több mint százmillió példányt adtak el, s népszerűsége mindmáig töretlen. Rubik Ernő szerint ez annak köszönheti, hogy a bűvös kockának sok titka van. Úgy véli, a kocka sikerének talán a legfontosabb kulcsa, hogy használatakor nem számít a nyelv, az életkor vagy a képzettség és a játékos neme. Az 1975-ben feltalált játék ma leginkább a fiatal fiúk körében népszerű, bizonyos csoportjaik a rivalizálás egyfajta eszközeként használják azt.
A kocka 1981-ben bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumába is. A játék más mértani test (pl.: piramis, dodekaéder) alakú változatát is kitalálták, létezik – többek közt – egy centis élű és digitális változatban is.
Rubik Ernő egy helyütt így fogalmazta meg a tárgy átlényegülését: "Tárgyi mivoltán túl a szimbólumértékű fogalommá válás jelei is felbukkantak, ami nagyon érdekes dolog, és ritkán fordul elő egy játékkal kapcsolatban." A feltaláló 1988-ban létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt a kiemelkedően tehetséges fiatal műszaki szakemberek és iparművészek támogatására. 1983-ban állami díjjal, 1995-ben életművéért, innovációs tevékenységéért Gábor Dénes-díjjal tüntették ki, a Kossuth-díjat 2007-ben kapta meg.
(MTI)