Ugrás a tartalomra

Rusz Lívia, a romániai képregény nagyasszonya kiállítása Budapesten

A romániai képregény nagyasszonyának tartott Rusz Lívia kolozsvári születésű grafikus, festőművész retrospektív képregény-kiállítása nyílik jövő szerdán a Budapesti Román Kulturális Intézetben.

    A kiállítás a grafikus és képregényrajzoló Rusz Lívia 58 munkáját, eredeti vázlatait és rajzait mutatja be, sokakban felidézve a gyermekkor élményeit. Fodor Sándor íróval közösen alkotta meg Csipike, a törpe figuráját, a román-magyar köztudat emblematikus mesealakját. A kezdetben képregényhősként debütált mesealak később számos kiadást megért és több nyelvre lefordították - mondta Brindusa Armanca, a román intézet igazgatója az MTI-nek.
    Rusz Lívia 1930-ban született Kolozsvárott, 1958-tól a Napsugár című kolozsvári gyermeklap állandó munkatársa volt. 1987 végén Budapestre költözött és a következő évben kiadta a negyvenoldalas Nem mind arany, ami fénylik, majd a Miskali közbelép című képregény-kötetét; mindkettő szinte azonnal népszerű lett. 1988-tól együttműködött Kiss Ferenc forgatókönyv-képregényíró és gyűjtővel, közösen alkották meg a Prométheusz, a rosszmájú jótevő című mesét, a Dörmögő Dömötör című gyermeklapban pedig megjelent Kalamajka kalandjai című sorozatuk. A művész román gyermeklapokban is publikált.
    "A mindenkori gyerek szemét bámulatba ejtő művészetével tapintatos, de igazi nagykövete a román-magyar kulturális térnek, amelyen keresztül művészetének finom üzeneteit küldi. És innen tovább szerte a világba" – írta Rusz Líviáról Mircea Oprita, a Budapesti Román Kulturális Intézet volt igazgatója a grafikusról készült monográfiája előszavában.
    A mostani budapesti kiállítás kurátora Alexandru Ciubotariu grafikus, festőművész, a tavaly júniusban a bukaresti Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum keretében megnyílt Képregény Múzeum alapítója, aki maga is mintegy negyven képregény alkotója.
    Rusz Lívia retrospektív tárlatát az év elején a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben mutatták be, majd áprilisban a budapesti román intézet szegedi fiókintézetében. A budapesti kiállítás augusztus 3-ig tekinthető meg.

(MTI)