Sajtótörténeti kuriózum jelent meg az OSZK Könyvkiadó gondozásában
Érdemes-e olyan dologról írni, amely nem valósult meg? Érdemes-e olyan folyóiratok után kutatni, amelyeknek legfeljebb a tervezete készült el, azonban soha nem jelentek meg? – teszi fel a kérdést Lakatos Éva, a Kikötőben maradt hajók című sajtótörténeti kiadvány szerzője. A választ már azáltal megkapjuk, hogy kezünkben tarthatjuk azt a kötetet, amely folyóirat-kezdeményezések adatait foglalja egybe. A szerző azonban Kókay György sajtótörténészt is idézi könyve jogosultságának megalapozásául, miszerint a meg nem valósult folyóiratok számbavétele azért indokolt, mert „a kor törekvéseinek a teljesebb megismeréséhez e zátonyra futott tervek is hozzátartoznak”. A kötet törzsanyagát olyan lapok bibliográfiája adja, melyek nem láttak napvilágot, illetve melyekből csak mutatványszám vagy legfeljebb három példány jelent meg. Lakatos Éva az 1732 és 2000 közötti időszakot tette vizsgálódása tárgyává, elsősorban az irodalmi, társadalmi, gazdasági és politikai témájú terveket tanulmányozva. A törzsanyag mellett a kötet bevezetőjét olvasva a laptervezetek számbavételének jelentőségéről is képet kaphatunk, hiszen fontos adalékául szolgálnak sajtótörténeti ismereteinknek: felsejlik, hogy ezek a sajtótörténeti érdekességek miként kapcsolódtak történelmünk meghatározó eseményeihez, milyen gazdasági mozgatórugók állhattak a lapok meg nem jelenés mögött, illetve, hogy egyes lapok miért vártak éveket arra, hogy kiadásra kerülhessenek. Lakatos bevezető sorai arra is választ adnak, hogy milyen okoknál fogva nem jelentek meg a szóban forgó lapok. A bibliográfiai gyűjteményben sorra vet laptervezetek adatait olvasva az is megmutatkozik, hogy egyes terveken hogyan lépett túl a történelem.
Lakatos Éva: Kikötőben maradt hajók – Laptervezetek, meg nem jelent lapok válogatott bibliográfiája
Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat Kiadó, Budapest, 2017.
Forrás: OSZK