Mozgalmas hónapok elé néz a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának (PMMI) nemrégiben kinevezett vezetője, Czene András: költözés, felújítás és – a közelmúltban elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően – jelentős régészeti munkák várnak rá. A teendőkről az MTI-Pressnek nyilatkozott.
– Október 1-jével új helyre kell költöznie a Szentendrén működő PMMI-nek, illetve a Ferenczy Múzeumnak, mert az épületet az egyházi kárpótlás keretében 2011-től visszakapja a szerb ortodox egyház.
– Kérvényeztük a minisztériumtól, hogy várhassunk a költözéssel, a választól is függ a határidő. A Ferenczy-gyűjtemény ideiglenesen raktárba kerül, elképzelhető azonban, hogy egyes részei kiállításra indulnak a megyében. Szintén helyet kellett találni a múzeum könyvtárának, és felmerült, hogy a megyeháza az egyik lehetőség Budapesten. A PMMI új épülete a jövő év végére készül el: az irodák, a raktárok, a Ferenczy-gyűjtemény és még további új állandó kiállítások a szentendrei Kossuth Lajos utcában álló, jeles műemlék felújított és bővített épületébe költöznek át. Továbbra is a főtéri műemlék épületben marad az intézmény közművelődési részlege, a múzeumpedagógiai foglalkoztató, a pénzügyi osztály és az igazgatói titkárság.
– Milyen tervekkel, elképzelésekkel indult az új vezetés?
– Sok ötletünk és persze vágyunk van, ezekhez azonban meg kell találni a forrásokat. De vannak olyanok, amelyeket megvalósíthatónak tartok, mint például a nemzetközi kapcsolatok erősítését. Tavaly – akkor még a régészeti osztály vezetőjeként – nemzetközi régészeti konferenciát szerveztem: közel száz résztvevő volt jelen az európai kutatás elitjéből. Elődöm, Kálnoki-Gyöngyössy Márton – jelenleg kulturális helyettes államtitkár – idejében került sor a legismertebb európai művésztelephez, a franciaországi Barbizonhoz köthető kiállításra, amelyhez francia közgyűjteményekből és a Szépművészeti Múzeumból is érkeztek képek. Tavaly a bergamói Accademia Carrara, az észak-itáliai festészet világhírű és egyedülálló gyűjteményéből állítottunk ki, és Szentendrén zajlott az Európai Művésztelepek Szövetségének éves közgyűlése is. Terveink szerint szeptemberben Bergamóba utazunk tárgyalni a polgármesterrel, hogy előkészítsünk egy ottani, a szentendrei festőket és festészetet bemutató tárlatot. Szeretnénk bevinni a szentendrei festészetet az európai tudományos köztudatba és a művészeti életbe.
– A közelebbi és a távolabbi jövőt illetően milyen konkrét, illetve merész elgondolások szerepelnek a tervek között?
– Rengeteg anyagunk van raktáron, szeretném, ha ezek megjelennének a kiállítóterekben. Nem feltétlenül a klasszikus modell szerint, hanem egy-egy témát alaposan körüljárva, izgalmasan bemutatva. A közelmúltban az Alfa-program jóvoltából támogatást nyertünk egy régészeti látványraktár létrehozásra, és a gödöllői régészeti bázisunkon szeretnénk egy kísérleti projektet elindítani, amelyet azután mások követnének. Bízunk abban is, hogy egyszer felépül az a modern épület a Castrum, a Római Kőtár területén, ahol bemutathatók lennének többek között azok a világhírű leletek is, amelyek jelenleg a Nemzeti Múzeumban találhatók. A Castrummal kapcsolatban már folyamatban van egy beruházás-előkészítés: konferenciaközponttal, hotellel és talán a római tábor képét építészetileg megragadva hozzák majd létre az új helyet, amely mellé a mi új régészeti bemutatóhelyünk kerülne.
– Mi lesz a kisebb kiállítóhelyek sorsa? A PMMI-hez összesen 23 intézmény tartozik, köztük a szobi Börzsöny Múzeum Kiállítóhely vagy a verőcei Gorka Kerámia Kiállítás.
– Természetesen működtetjük őket. Néhány intézményt a megyei fenntartó átadott kezelésre a helyi önkormányzatnak, de azért a legfontosabbak megmaradtak. Bízunk abban, hogy nem lesz gond a finanszírozással. Sajnos egy-egy kiállításra nem tudunk túl sok pénz költeni, szerencsére az utóbbi időben több sikeres pályázatunk is volt. Szeretnénk két-három évre előre tervezni, mert így több idő lesz a szakmai munkára, pályázatok előkészítésére. Emellett lassítjuk a kiállítási ütemet: hosszabb ideig lesz látható egy-egy tárlat, de a programok változatosabbak lesznek, egy adott kiállításhoz több rendezvény is kapcsolódik majd. Emellett azt tervezzük, hogy megyei koordinációval a kiállítások elindulnak szerte a megyében.
– Augusztus elsején lépett hatályba az törvénymódosítás, amelynek értelmében a feltárási jog visszakerül a területileg illetékes megyei múzeumokhoz, ezzel ismét jelentős szerepet kapnak az intézmények: minden beruházó ugyanis köteles a teljes befektetés minimum kilenc ezrelékét leletmentésre fordítani, és ezt az összeget az ásatási jog birtokosának befizetni.
– A megyei múzeumok véleménye régóta ismert a 2007-ben létrehozott központosításról: értelmetlennek tartottuk, hogy kikerülik egy terület helyben összegyűlt, örökségvédelemmel kapcsolatos sok évtizedes tudását. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztés keretében zajlott nagy projektekből kimaradtunk. Kisebb munkáink adódtak, de azzal, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálathoz (KÖSZ) kerültek a régészeti feltárások és velük a sok milliós bevétel, a megyei intézmények gazdaságilag ellehetetlenültek. A szakmára is sokkal kevesebbet tudtunk fordítani, és ez előbb-utóbb a tudományos színvonal esését is jelentette volna.
– A KÖSZ működése idején nagy leletanyag gyűlt össze, ezeket most a megyei múzeumok között "osztják szét".
– Tudomásom szerint a leletanyag nagy része nincs feldolgozva, és meglehetősen hányatott körülmények között tárolják. Ha hozzánk kerül, ez a mi feladatunk lesz. A három évvel ezelőtt megjelent rendelet következtében drasztikusan zsugorodott a kollégák száma a megyében, de mi még szerencsések vagyunk, hiszen továbbra is alkalmasnak bizonyultunk a feladatellátásra. Volt azonban olyan megyei múzeum, ahol egyetlen régész maradt, nekik most újra kell építkezniük, ami nagyon nehéz. Amennyiben – ahogy reméljük – visszatér a befektetők kedve, mi is felkészülünk, hogy ki tudjuk szolgálni az igényeket. (Dobos Ágnes/MTI-Press)