A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Térkép és irodalom című számának bemutatója.
A beszélgetés résztvevői:
László Laura, Smid Róbert (szerkesztők),
Keresztury Dóra, Ádám Zsófia, Ludmann Ágnes.
Moderátor: Vásári Melinda (szerkesztő)
Bár az irodalmi szövegek többségére igaz, hogy játszódnak valahol, esetleg szereplői vagy megszólalói még helyet is változtatnak, az irodalmiszöveg-olvasás érdeklődése egészen a 20. század elejéig nem fordult analitikus módon a fikció geográfiája, topográfiája és kartográfiája felé. Természetesen a központi kérdésnek először a fikciós helyszín és a valóságban létező tér közötti kapcsolatok számítottak úgy a szerző, mint az olvasó felől, tehát egyrészt a terület megalkotásához szükséges transzformációk visszakövetése, másrészt azon gyakorlatok elemzése, amelyek segítségével az olvasó összehasonlítja a két helyszínt. Később, az éppen uralkodó irodalomelméleti irányzatokhoz idomulva az irodalmi művek földrajza rendre terítékre került: vagy a lehetséges világok elméletével közelítették meg (empirikus irodalomtudomány), vagy a térkép és az irodalmi szöveg olvashatóságát egymás felől értelmezték (dekonstrukció), vagy az irodalmi térképet mint a hatalom mechanizmusait vizsgálták (posztkoloniális kritika).
Helyszín és időpont:
Kelet Kávézó és Galéria
Bartók Béla út 29, Budapest, 1114
2020. január 22., szerda, 18:00–19:30