A Magyar Írószövetség hazánk legrégebbi és legnagyobb tagságú irodalmi szervezete, amely tisztújító közgyűlést tartott 2022. december 10-én Budapesten. Megválasztották az 56 fős választmány tagjait, majd a közgyűlést követően a választmány 6 fős elnökséget és elnököt választott. A közgyűlés keretében adták át az egyesület új örökös tagjainak és posztumusz örökös tagjainak díjait.
A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlésén a szervezet elnökének újabb három évre Erős Kingát választották meg.
ERŐS KINGA (Brassó, 1977) kritikus, szerkesztő, az Orpheusz Kiadó vezetője, a Magyar Írószövetség elnöke, a Tokaji Írótábor Egyesület elnökségi tagja, az olvasat.hu szerkesztője.
1990 óta él Magyarországon. Tizenöt éve publikál hazai és határon túli folyóiratokban, irodalmi esszéit lengyel és bolgár nyelvre fordították. 2007 és 2010 között a Magyar Napló folyóirat kritika rovatának szerkesztője, valamint a Magyar Irodalom Zsebkönyvtára sorozatszerkesztője volt. Ugyanebben az időszakban a Kritikai Füzetek könyvsorozatát is szerkeszti, mely a fiatal kritikusok első kötetmegjelenését szolgálta. 2009-ben Ekler Andreával közösen állították össze a Pályatükrök – Húsz portré fiatal alkotókról című könyvet, amely a mai napig a legátfogóbb képet adja a rendszerváltás után induló hazai és határon túli írók munkásságáról. 2012 óta tanít irodalmi ismereteket a Magyar Írószövetség Íróiskolájában. 2014 óta szerkeszti Az év novellái című antológiát. 2015 óta tagja a Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíj szakmai kuratóriumának. 2016 óta tagja a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiumának. Könyvkiadói munkássága a kortárs magyar irodalom és a határon túli alkotók népszerűsítését szolgálja.
Kötetei:
2007 – Könyvbölcsőm, amelyben a kortárs hazai és határon túli szerzők műveit vizsgálja, valamint önálló fejezetben kiemelt figyelmet szentel írónők életművének is. A két világháború között alkotó írónők – Tormay Cécile, Erdős Renée, Földes Jolán – mellett olyan kortárs alkotók műveit is vizsgálta, mint Dobozi Eszter, Tóth Erzsébet, Jókai Anna.
2013 - A belső szobához, amely mások mellett Csoóri Sándor és Jánosi Zoltán esszéit, Nagy László és Jékely Zoltán poétikáját, valamint Szécsi Margit, Tormay Cécile, Szabó Magda prózai írásait és Nemes Nagy Ágnes gyermekverseit vizsgálta.
2013 - Másféle idő – versek Kubik Anna előadásában - hangoskönyv, tizenöt kortárs és klasszikus költőnő verseiből – válogatás, szerkesztés, rendezés, kiadás
2014 - „Föllapozzuk egymást a szótárban" (Ekler Andreával közösen), amely kortárs beszélgetéseket, mélyinterjúkat tartalmaz (Karátson Gábor, Deák László, Szakonyi Károly, Kovács István, Bodor Ádám, Vathy Zsuzsa stb. munkásságáról).
2019 – Szavakban lobog, amely tizenhárom magyar íróval tartalmaz beszélgetést 1956-ról
Az új elnökség tagjai:
Bene Zoltán, L. Simon László, Lőrincz P. Gabriella, Rózsássy Barbara, Soltész Márton, Szentmártoni János
A közgyűlés tizenegy örökös tagot választott, akik közül hatan posztumusz díjat kaptak.
Frissen megválasztott Örökös Tagok:
Ács Margit
Ács Margit szépirodalmi munkásságát olvasva egy társadalmi problémákra mélyen érzékeny író portréja bontakozik ki előttünk, aki kifinomult pszichológiával formálja karaktereit, feltárva nemcsak az emberi jellemek, hanem az adott történelmi, szociológiai háttér komplex mozgatórugóit. Nagy ívű esszéiből ugyanakkor a modern gondolkodó, az éles szemű, elfogulatlan kritikus szól olvasójához, aki csalhatatlan érzékkel lel rá az értékre az irodalom bozótosában. – Mert szépirodalmi munkássága mellett kiemelkedően fontos kritikusi, lektori, szerkesztői, irodalom-közéleti munkássága, feladatvállalása is: az a több évtizedes, fáradhatatlan, önzetlen háttértevékenység, amellyel pályatársai útját egyengette, aprólékos munkával kézirataikat gondozta, alkotókat, köteteket, életműveket bocsátva útjukra.
Kiss Gy. Csaba
Kiss Gy. Csaba irodalom- és művelődéstörténészi munkásságában kiemelkedő eredményeket ért el a magyar és a szomszédos népek irodalmának, kultúrájának kutatásában, amivel nemcsak a Visegrádi négyek kulturális kapcsolatainak ápolásához járult hozzá jelentős mértékben, de ahhoz is, hogy a magyar kultúra külföldi, a szomszédos népek kultúrájának magyarországi megismertetése lendületet vegyen. Tudományos publikációinak, esszéinek, közéleti írásainak hosszú sora mellett egyetemi tanári munkája is pótolhatatlan szerepet játszott nemzetközi kulturális kapcsolataink élénkítése terén, hiszen az ELTE Bölcsészettudományi Kara mellett oktatott többek között Prága, Varsó, Berlin, Zágráb Hungarológiai Tanszékén is. Tanítványai méltán tekintenek rá iskolateremtő mesterként.
Lezsák Sándor
Hagyománytisztelet és az igaz út keresése, család, otthon és szeretet – ezek a mértékadó fogalmak, melyekkel Lezsák Sándor művészete leginkább körülírható. Versei egy bölcs és higgadt gondolkodó lírai megnyilvánulásai, egy olyan alkotóé, aki minden körülmények között bátran vállalja önmagát és hitvallását, s ahogy értő kritikusa, Szakolczay Lajos fogalmaz: „Mindig a lentről jöttek, a nyelvükben megkárosítottak, az emberségükben megbántottak, a »jog asztala« mellől kiebrudaltak érdekében szól.” Az utóbbi évtizedben megjelent kötetei, színpadi művei műfaji gazdagodást és az életmű kiszélesedését is illusztrálják. Művészei tevékenysége mellett közösségszervező és értékmentő munkássága is példaértékű.
Mezey Katalin
Mezey Katalin sokműfajú munkásságában a szuverén egyéniség minden alkotásban felmutatja a maga megkülönböztető jegyeit, legyen szó bár líráról, prózáról, gyermekirodalomról. Írásaiban olyan közlésmódot teremt, melyben ízig-vérig modern módon ötvöződnek az élet hétköznapi, apró tapasztalásai az esszenciális létfilozófia mély tartalmasságával. Az értékorientált szemlélet perdöntő fontossággal bír nemcsak gazdag életművében, hanem aktív irodalomszervezői, tehetséggondozói, könyvkiadói munkássága tekintetében is, melyet az értékek felkutatása, felmutatása, gondozása jellemez. Mezey Katalin igazi moralista alkotó, akinek művészete arra tanít, hogy kiteljesedésünket csakis úgy érhetjük el, ha életünk során minden helyzetben az etikailag megkérdőjelezhetetlen ösvényt választjuk.
Sárközi Mátyás
Sárközi Mátyás korunk kevés humanistáinak egyike, életétének minden mozzanatára kihat sokoldalú művészi érdeklődése és tudásvágya. Mértékadóan pontos és tárgyilagos, irodalomtörténeti érdekességeket feltáró esszékötetei, valamint fordulatos, a szó nemes értelmében klasszikus stílusú novelláskötetei és regényei mellett sajátos irodalomtörténeti, társadalomtörténeti különlegességet hordoznak és dokumentumértékkel bírnak családjáról írott önéletrajzi ihletésű visszaemlékezései. Kulturális újságíróként ugyanakkor kiemelkedően fontos szerepet töltött be ez emigráns magyarság irodalmi életében, négy évtizedet töltve a BBC magyar nyelvű kulturális műsorainak szerkesztőjenként, később az INFO Rádió londoni munkatársaként folytatva friss hangú és szemléletű, biztos esztétikai támpontot jelentő tudósításait.
Posztumusz Örökös Tagok:
Csontos János
Csontos János formavirtuóz költőként, magánmitológiát teremtő prózaíróként alkotott maradandót, s vált az ezredforduló egyik klasszikusává. Azon kivételes művészek közé tartozott, akiknek szépírói és újságírói pályája párhuzamos síneken futhatott, egyaránt képviselve klasszikus értékeket, s törekedve a teljesség igényére. A kultúra minden területén otthonosan mozgott, műveltsége, víziói jóval túlmutattak az irodalom berkein, soha nem öncélú törekvések vezették, egy közösség sorsának jobbá tételén munkálkodott. Saját alkotásainak papírra vetése, írói, költői énjének kiteljesítése mellett legalább ilyen fontos volt számára pályatársainak szélesebb körrel való behatóbb megismertetése. Ezt szolgálták társadalmi szerepvállalásai, szerkesztői munkássága, csakúgy, mint építészeti és irodalmi témájú, hiánypótló portréfilmjei.
Görömbei András
Görömbei András irodalomtörténeti szemléletében erkölcs és esztétikum szétszakíthatatlanul fonódik eggyé. Cikkei, tanulmányai, monográfiái átölelik egész huszadik századi irodalmunkat, könyvet írt többek között Sütő András, Csoóri Sándor, Sinka István, Nagy Gáspár, Nagy László munkásságáról, de diákjai a magyar irodalom történetének minden korszakáról hallgathatták előadásait. Olyan, a nemzeti hagyományokban gyökerező irodalomfelfogást képviselt és adott tovább tanítványai számára, mely a szépirodalmi igényű megfogalmazás mellett mindig korszerű irodalomelméleti megalapozottságot követelt. „Minden igaz írás cselekvés és ítélet.” – vallotta Görömbei András, s hogy életében e gondolatot mennyire aktívan valósította meg, arról ma gazdag életműve tanúskodik.
Kabdebó Lóránt
Kabdebó Lóránt pályafutását páratlan irodalmi aktivitás és roppant gazdag életmű fémjelzi. Nagyszabású, nélkülözhetetlen Szabó Lőrinc monográfiája mellett, mely évtizedeket felölelő, aprólékos kutatómunka gyümölcse, több tucatnyi, irodalomtörténetileg megkerülhetetlen munka szerzője, elég csak egyedülálló életút-interjúira gondolnunk Szentkuthy Miklóssal, Határ Győzővel, Orbán Ottóval, de elmélyülten foglalkozott többek között Szabó Magda, Lakatos István, Jánosy István életművével is. Életének nyolc és fél évtizedét fiatalos lendület kísérte végig; szakmai, kutatói kíváncsisága, a megismerés vágya egész személyiségét meghatározta, lebilincselő előadásain irodalmárok generációi nőttek fel. Tehetség és töretlen szorgalom kézfogásából született komplex életműve példaértékű.
Monostori Imre
Monostori Imre életpályájának egyik legfontosabb szellemi hagyatéka az a hivatásként felfogott értelmiségi lét, mely nemcsak elmélyült irodalmi kutatómunkában valósult meg, hanem életének minden területén. Miközben tudományos tevékenységében, több száz esszé, tanulmány, kritika szerzőjeként az értékmentést tartotta szem előtt, maga is felbecsülhetetlen értéket teremtett többek között a Németh László-életmű ápolását szolgáló, elhívatott munkájával, melynek lenyomatát számos kötete őrzi. De tanítványai, kollégái méltán tartják emlékezetükben azt a Monostori Imrét is, aki mindemellett húsz év könyvtárigazgatói és több évtized szerkesztői munkával írta be magát az irodalomtörténetbe: nemzedékek tanulhatták tőle, hogy az értékközpontú gondolkodás nem csupán lehetőség, de kötelességünk.
Papp Tibor
Papp Tibor több mint harminc kötetet felölelő életműve, mely a versek, regények, esszék, tanulmányok mellett vizuális költeményeket is magába foglal, egy gazdag, sokszínű, kísérleteznimindig bátor életpálya lenyomata. Ahogy művészetét, úgy életét is egyfajta tettrekészség, állandó aktivitás jellemezte: már alkotói pályájának kezdetén a magyar emigráció egyik legfontosabb irodalmi lapjának, a vizuális irodalom később nemzetközileg is elismert fórumának, a Magyar Műhelynek alapító tagja, a ’90-es években pedig az első magyar automatikus versgenerátor megalkotója. Papp Tibor élete és munkássága nemcsak az avantgárd költészet klasszikussá érett szimbóluma, de a mindig új utakat kereső, megújulni képes művészet jelképe is.
Vathy Zsuzsa
Vathy Zsuzsa közel öt évtizeden átívelő munkásságának legfőbb értékei a hitelesség, a precíz jellem- és környezetrajz, az atmoszférateremtő erő. Miközben egyfajta tárgyilagossággal formálta irodalmi karaktereit, prózájából mély társadalmi érdeklődés bontakozik ki, s a remek megfigyelő kérlelhetetlenül pontos ábrázolásmódja. Ez az írói érdeklődés ugyanakkor tagadhatatlanul a szeretetből, a morális értékek tiszteletéből fakadt, éppen ezért tudott társadalmunk bármely rétegének képviselőiből hús-vér irodalmi karaktert formálni. Miközben szerény, visszafogott jelleme soha nem engedte a reflektorfénybe, kisregényei, regényei, novellisztikája, valamint szociografikus írásai, riportkönyvei egyaránt méltán emelték az ezredfordulós magyar próza kiválóságai közé.
Forrás: Magyar Írószövetség