Korunk 2009. augusztus
Az igen összetett és változékony történeti és földrajzi tagoltságú fürdőkultúra alkalmasint egy-egy civilizáció legrelevánsabb jellemzői közé tartozik. Európában, főként az egykori Habsburg Birodalomban, de nem kevésbé a délnémet, svájci, észak-itáliai területeken, majd kiváltképpen az Osztrák-Magyar Monarchiában olyan karakteres fürdőélet alakult ki, amelyet ma egyedi kultúrtörténeti jelenségként tart számon a história. A Monarchia fennállásának bő évszázada egyidejűleg az erdélyi fürdők aranykorának is tekinthető. A borszéki híres „savanyú víz” Blaha Lujzát és népes társaságát szinte egy teljes hónapig marasztalta a településen, ahol is „a nemzet csalogánya” köszönete jeléül alapítványt létesített a helyi iskola javára, a Ferenc József és felesége által többször is meglátogatott a herkulesfürdői Kursalon és Promenád zsongását Pazeller édesbús melódiája, a Herkulesfürdői emlék - Walse lente örökíti meg, míg a Temesvár melletti Buziásfürdőn a „haza bölcsének” díszesen faragott kőpadját fémtáblával jelölték meg az emlékező helybéliek „Deák Ferenc pihenője” felirattal. A fürdőkultúra-fürdőélet művelődéstörténeti vonzatainak problematikáját járja körül a lapszám, hazai és külföldi szerzők segítségével.
A tartalomból:
Kósa László: Az erdélyi fürdők aranykora; Péter I. Zoltán: A Nagyvárad melletti termálfürdők rövid története; Jancsó Árpád: Egy híres temesközi fürdőváros, Buziás; Józsa András: Szovátafürdő; Magdó Eszter: A vizaknaki fürdő; Zepeczaner Jenő: Fürdők a Hargita nyugati oldalán; özv. Bálint Lajosné Gál Brigitta: Emlékképek a régi Tusnádfürdőről; Katona Csaba: A füredi fürdő története; Fürdőhelyek a régi Magyarországon.
A lapszámban Gömöri György verseivel, K. Horváth Zsolt, Salat Levente és Kolumbán Gábor tanulmányaival találkozhat az olvasó. A Téka rovatot Balázs Imre József, Magdó Eszter, Demény Péter, Lőrincz Réka és Török Zsuzsanna, a lapszemlét Soós Annamária és Zörgő Noémi jegyzi.
Az illusztrációk József Álmos képeslapgyűjteményéből származnak.