A végzet hatalmas címmel rendez kiállítást Révész László László és Roskó Gábor műveiből a Paksi Képtár, a november 30-án nyíló tárlat a múlt század 70-es, 80-as éveinek fordulójától napjainkig született alkotásokat mutat be.
Révész László László és Roskó Gábor képeinek közös pontja az irányítható mögöttes valószínűsítése. A kiállítás kettejük hol párhuzamos, hol néhány ponton egymást metsző pályájának műveiből ad válogatást - írta a képtár.
A kiállítás anyagát 68 alkotásból, köztük sorozatokból, grafikákból, festményekből és kerámiákból állítják össze - mondta Majsai Réka, a képtár művészettörténésze az MTI-nek.
Ismertetése szerint látható lesz a paksi tárlaton többek között Roskó Gábor Háromkirályok című festménye, A középbirodalom, avagy miért olyan nehéz megszabadulnunk a káros szokásainktól című, hétrészes kerámia installációja, illetve új, A cselekvésig vezető út című installációjának háromrészes szárnyas oltára. Révész L. Lászlótól mások mellett kiállítják a Búcsú az álmoktól című kétrészes kompozíciót és 1987-ben készült, A kehely csapdája című művét.
Révész L. László egy - a Képzőművészeti Egyetem hallgatóival közösen készített - videót is bemutat Pakson, Roskó Gábor pedig a helyszínen készít egy nagy méretű tusrajzot a tárlatra.
A két alkotó művészetében van egy narratív vonal, mindketten figurákat, visszatérő karaktereket mozgatnak, amelyek időben változnak, a képeken az aktuális élethelyzet jelenik meg - mondta a művészettörténész. A kiállítás címe Verdi hasonló című operájára, valamint Szondi Lipót sorsanalízisére utal, amely szerint a választás irányítja a sorsot. A kiállítás az ember mögött mozgó erőkről szól - jegyezte meg Majsai Réka.
Révész és Roskó az 1980-as években egyaránt tagja volt Erdély Miklós (1928-1986) író, filmrendező, képzőművész által vezetett Indigo csoportnak; Roskó Gábor a szürreálist, a groteszket és az iróniát sem nélkülöző, egyedi stílust alakított ki, amelyet kritikusok progresszív konzervativizmusnak neveznek. A film és számítógépes grafika nyelvét is használó Révész L. Lászlót Hegyi Lóránd művészettörténész úgy jellemezte: rajzainak alapvető narratíváját "rejtett irracionalitás, csendes valószínűtlenség és ártatlan banalitás" (...) zavaró keveréke hozza létre.
A tárlat március 8-ig látható. (MTI)