Mérő László matematikus, publicista a táncszínpadon
2012. május 2–3. (szerda-csütörtök) 20.00 MU Színház (XI. ker. Kőrösy József u. 17.)
Játék agyból és gyomorból.
Mi a véletlen? Tán nem is létezik? Tán ha elég okosak és gyorsak volnánk, ahogy lendül a kéz, ahogy perdül a kocka ki tudnánk számítani mielőtt leér, hogy melyik oldalát mutatja majd fölfelé? A véletlen csak tudatlanságunk mércéje? Vagy a véletlen létünk alapja, világunk szabadsága, a szél, mely az emberiség hajójának vitorláit dagasztja? Egy bölcs – vagy épp hogy részeges – kormányos?
Nézünk a véletlenre agyból és gyomorból. Tán majd egymást látjuk.
A Véletlenben két világ kerül egymás mellé a táncszínpadon, a tudományé és a táncé. Egy tudós a véletlenről tart tudományos ismeretterjesztő előadást, a háta mögött pedig egy táncelőadás zajlik, amelynek szervező elve a véletlen. A játékos-humoros előadás mindkét agyféltekét megmozgatja: a néző, ha jól figyel, lépten-nyomon rejtett szabályokat és logikai fejtörőket fedezhet fel. A produkció különlegessége, hogy Mérő László matematikus, publicista szereplésével kerül színpadra. A Tünet Együttes egyik legnépszerűbb darabja 2002-es bemutatója óta nemcsak színházakban szerepel töretlen sikerrel, de interdiszciplináris jellegéből adódóan tudományos fórumoknak is gyakori meghívottja. A 2002 óta nagy sikerrel játszott darab 2010 októberében fiatal táncosok előadásában került felújításra. Az előadás meghívást kapott rangos magyar és külföldi fesztiválokra, járt Sepsiszentgyörgyön, Grazban, Szabadkán és Kassán.
Videó: http://youtu.be/epK2mGG78_Y
„Szabó Réka kortárs táncos-koreográfus, egyben matematikus és egyetemi tanár, teljes pompájában összekötötte élete két hivatását (…) művészetének két legfontosabb sarokköve, az okosság és a humor különös, különc egyveleggé áll össze legújabb előadásában. Alkotásai (de színpadi játéka, akkor is, ha más alkotó darabjában látjuk) nem csak a szemet, de a szívet és az elmét is jóllakatják… A Véletlen egy ragyogó egyetemi előadás és egy ragyogó táncjáték intarziája…”
(Halász Tamás, Balkon)
Rendező: Szabó Réka
Előadó: Mérő László
Táncosok: Cuhorka Emese, Emődi Lilla, Huzella Júlia, Szász Dániel, Vadas Zsófia Tamara, Varga Csaba
Zene: Márkos Albert
Fény, hang: Payer Ferenc
Kosztüm: Pillangó
Alibi – zenés-táncos kihallgatás másfél órában
50. előadás
2012. május 7. (hétfő) 19.00 Katona József Színház Kamra (V. ker. Ferenciek tere 4.)
Hogy hol voltam az elmúlt harminc évben?
Igazolom magam. És téged is, hogy te majd engem igazolj.
Ha tükröződöm, vagyok. Két ismétlőjel közé szorult hiányjel.
A humoros, groteszk önvizsgálat-revüben a különleges technikai megoldásokat kedvelő Tünet Együttes egy speciális tükörfal segítségével teremti meg azt a vívódásokkal teli belső világot, amelynek elfojtására, titkolására folyamatosan „alibit” gyártunk. Miközben a saját nevükön szereplő előadók a zenés-táncos kihallgatás során magukról is vallanak, a néző a saját tükörképével is farkasszemet nézhet. A produkció bemutatása óta jelentős hazai és külföldi karriert futott be.
A darab 2008-ban az Alternatív Színházi Szemlén elnyerte a fődíjat, a debreceni Deszka Fesztiválon a „legjobb humoros pillanatért” járó Forgács-díjat, és nagy sikerrel szerepelt Helsinkiben a Savoy Teatteriben, Hradec Královéban (CZ) a Festival Theatre European Regions keretében és Bécsben a Mitteleuropäisches Theaterkarussel keretében.
Videó: http://youtu.be/NUd5dVVitq0
„Az Alibiben a háttérben (a tükörfal mögött) zajlanak a lényegi dolgok; ott történik meg mindaz, amiről ebben a sokbeszédes műben nem ejtenek egyetlen szót sem. A szorongás (angst), a szerelem, az eltemetett-titkos vágy a tárgya a gyönyörűen koreografált, lírai duóknak. Ettől szomorú ez az egyedülálló munka: az intimitást, a szépséget, a fájdalmat üveg mögé zárja; előtérben a látszat, a mindennapi banalitás, a kabaré-móka-revü, a durvaság és az önérzet eltiprására irányuló emberkísérletek. Szabó pedig szelíden, okosan, gyengéden bátorít minket: nézzünk farkasszemet a félelmeinkkel. (…) Szabó Réka nem életszerű, hanem igaz (tánc)színházat csinál, szolgalelkűségre nevelt, megalázott marionettfigurák helyett érett, hús-vér gondolkodókkal. Vele színről színre látunk - és nem tükör által homályosan.”
(Horeczky Krisztina, Népszabadság)
„Sürgõ-forgó fejetlenség, eszement kavarás, abszurd grammatikai ficamok: mintha Örkény Egypercesei elevenednének meg.” (Fehér Elephánt, Fehér Elephánt Kulturális Ajánló Portál)
„Nagyon jó elõadás volt… :D Az elsõ sorban majdnem hanyattvágtam' magam a röhögéstõl… :D”
„GO ! GO ! GO ! It's a very good team, very good performance!!!”
„Voltunk! Nagyon jó volt! Gratula mindenkinek!! éljen a kortars tanc!”
(nézőink a Facebookon)
Rendező: Szabó Réka
Szereplők: Furulyás Dóra, Gőz István, Kövesdi László, Szabó Márta, Szandtner Anna, Szász Dániel
Fény és díszlet: Szirtes Attila
Dramaturg: Peer Krisztián
Zene: Barna Balázs, Márkos Albert
Kosztüm: Bodnár Enikő
Koprodukciós partner: Thália Színház
Nincs ott semmi avagy alszanak-e nappal az álmok
2012. május 9. (szerda) 19.00 Trafó Kortárs Művészetek Háza (IX. ker. Liliom u. 41.)
Kedves érzékszerveim, csalódtam bennetek. És benned is, drága fantázia. Elrajzolom magam, és megint, elrajzolok mindent és mindenkit. Akkor ezután már mindig ez az általam való világ? Hogy lehetne kilátni innen? És mi van, ha nincs ott semmi? Azt is én vetítem? Szeretnék egy ruhát, ami megvédi tőlem a külvilágot. Mert úgy döntöttem: nincs csoda.
Az előadásban használt real-time videotechnika reagál a mozgó test térbeli elhelyezkedésére, alakjára, mozgásának irányára és dinamikájára. Így alakítja a hat táncos mozdulatait szorongásaik és fantáziáik kivetített képévé, kapcsolataik rendszerét mozgékony absztrakt festménnyé. Az interaktív technológiának köszönhetően a táncosok és árnyaik egyformán élő szereplőként lehetnek jelen a színpadon, akár táncolhatnak is egymással, az előadók mozdulataikkal, hangjukkal vezérelhetik a vetített képet. Így a technika egyenrangú játékostársként szerepel az előadásban.
Az előadás 2010-ben az újvidéki INFANT fesztiválon, az új színházi formák nemzetközi fesztiválján elnyerte a színházi nyelv valamely rétegét legeredetibb módon vizsgáló előadás díját.
Videó: http://youtu.be/ESCg34e-8bE
„A dübörgő jazzre előadott darab egy bizarr rettegésekkel megtűzdelt, éber álom. A David Lynch Radírfej című filmjére emlékeztető, egy-egy pillanatra éppen csak felsejlő tablókból szürrealista, úszódresszben és kamásliban előadott báltermi mozgássorok alakulnak ki, hódolattal adózva Pina Bausch-nak. Fájdalommal, félelemmel és szomorúsággal telített jeleneteket lebegnek révetegen a megdöbbentően különös világítástechnika fényjátékában. Rendkívüli.”
(Luke Jennings, The Guardian)
„Szabó Réka minden ízében újító munkájának alapötlete lehengerlő. A táncosegyéniségek nagyszerűek. Márkos Albert dzsesszkompozíciója elsőrangú. Nagy Fruzsina jelmeze, Szirtes Attila tér- és fényterve megkapó. (…) Körvonalazódni látszik egy – nem csupán a vegetáló, honi kortárs táncéletben – kiugróan eredeti, intellektuális, játékos, okos, rafinált opus.” (Horeczky Krisztina, Népszabadság)
A darab a Tünet Együttes, a Trafó KMH és az MTA SZTAKI koprodukciójában készült.
Rendező: Szabó Réka
Táncosok: Dózsa Ákos, Góbi Rita, Nagy Andrea, Szász Dániel, Vadas Zsófia Tamara, Varga Csaba
Dramaturg: Peer Krisztián
Interaktív technológia: MTA SZTAKI Médiatechnológia Csoport (Papp Gábor, Sárosi Anita, Vicsek Viktor)
Zene: zeneszerző: Márkos Albert, hang: Németh Márton, szoprán: Kozma Orsolya, mezzoszoprán: Harcsa Veronika, gordonka: Márkos Albert, zongora: Puskás Péter, nagybőgő: Hock Ernő, dob: G. Szabó Hunor
Fény és tér: Szirtes Attila
Kosztüm: Nagy Fruzsina
Produkciós vezető: Paizs Dóra
Külön köszönet: Gideon Obarzanek
Koprodukciós partnerek: MTA SZTAKI, Trafó KMH