Egy híján kétszáznegyven zenei publicisztikát tartalmazó kötet jelent meg Kroó György írásaiból Zenei panoráma címmel a Gramofon Könyvek sorozatban. Harminchárom év termését foglalja össze a gyűjtemény. Az írások a hatvanas évek közepétől egészen 1996-ig az Élet és Irodalom című hetilapban regisztrálták a fontos magyar zenei eseményeket.
Kroó György idén lenne 85 éves. A modern magyar zenetudomány és zenekritika meghatározó alakja, a Zeneakadémia tanszékvezető professzora haláláig (1997. november 12.) a Magyar Rádió főmunkatársa volt, alapítója majd főszerkesztője az intézmény magazinjának, az Új Zenei Újságnak.
A cikkek az 1964 és 1996 közötti évtizedek zenei és kulturális életébe nyújtanak betekintést, kortárs zenei bemutatókról írott kritikák révén, de nemcsak az új művekről, aktív zeneszerzői műhelyekről, európai és magyarországi trendekről, hanem az előadóművészet és a zenei kompozíciók örök kérdéseiről, a magyar zenei életet mozgásban tartó eseményekről is olvashat az érdeklődő. A most első ízben a nagyközönség elé kerülő pillanatképek színes sorozata ezeknek az évtizedeknek zenei-kulturális panorámáját nyújtja – mondta el az MTI-nek a kötet szerkesztője, közreadója, Várkonyi Tamás zenetörténész.
"A most közzétett írások ugyan önmagukért beszélnek, de talán mégsem haszontalan, ha néhány szót szólunk hátterükről is. Nem szabad elfelejteni, hogy Kroó tanár úr alapító főszerkesztője és haláláig vezetője volt a Magyar Rádió Új Zenei Újság című heti magazinműsorának. Itt hétről hétre beszámolt koncertélményeiről. Az Élet és Irodalomban publikált írásai tehát kritikai tevékenységének egy részterületét mutatják: elsősorban új magyar művekről és néhány különösen fontos eseményről (például versenyekről) vagy új kiadványokról szólt ezen a fórumon" – írja a könyv előszavában Kovács Sándor.
A zenetörténész többek között a Zeneakadémia rektorával, Batta Andrással együtt növendéke volt Kroó Györgynek. Úgy véli, hogy aki végigolvassa Kroó tanár úr kritikáit, világos képet kap az 1964 és 1996 közötti emberöltőről. "Mintha fotósorozatot látnánk. Ez történt, két hét múlva meg ez. A pillanatfelvételek élesek, hitelesek."
Az első cikk a párizsi Tribune-t mutatja be, amely különleges bemutató volt inkább, semmint verseny. A Tribune-nek része volt abban, hogy Kurtág György egyik darabja egy év alatt hatalmas nemzetközi sikert aratott. Érdekes olvasmány a beszámoló az 1966-os Liszt-Bartók Nemzetközi Zongoraversenyről, amelynek minden kiadott díját magyar pianisták nyerték el: Antal Imre, Torma Gabriella, Kiss Gyula és Lux Erika.
A hetvenes évek második feléből(1976) való recenzió azt tudatja az olvasóval, hogy Lendvay Kamilló Csellóversenye a Trieszti Nemzetközi Zeneszerzőversenyen második díjat kapott, a jeles karmester, Maurizio Arena vezényelte az élőben megszólaló darabot Onczay Csaba szólójával. A királynő ajándéka című írás azt az 1996-os pillanatot örökíti meg, amikor Beatrix holland királynő és férje, Claus herceg Budapesten járt, és ajándékként a Rotterdami Filharmonikusokat hozta a magyaroknak, Simon Rattle vezényletével. A karmester ma a Berlini Filharmonikusokat vezeti. Kroó azt írja: "Rattle korunk egyik legjelentősebb karmester tehetsége. A pálca virtuóza, kiváló muzsikus és rendkívüli légkörrel rendelkező személyiség."
(MTI)