Ugrás a tartalomra

Búcsú a festett madártól

Meghökkentő, botrányos és tragikus sorsú író életéről írt regényt Janusz Głowacki, a neves lengyel szerző. A honfitársa körüli legendák homályát próbálta eloszlatni a Nemzetközi Könyvfesztivál vendégeként, a Goodnight, Jerzy bemutatóján.

 

  

 

 

Búcsú a festett madártól

 

Lengyel Ferenc a regény hátteréről és híres-hírhedt főszereplőjéről, Jerzy Kosinskiról beszélgetett a szerzővel, és méltán tette fel a kérdést: botrányregény vagy bestseller a Goodnight, Jerzy? Janusz Głowacki kitérő választ adott a kérdésre: egyrészt kijelentette, hogy csak a naiv emberek szerint létezik objektív és mindenkire egyaránt „ráhúzható” igazság, másrészt utalt Kosinski holokauszt-tragédiájára, hiszen már önmagában botrányos, hogy ilyesmi megtörténhet az emberrel.

Jerzy Kosinski, az ünnepelt, majd megvetett író

„Gyanús az igazságkereső ember”, mondta Głowacki, s talán ezzel Kosinskira is célzott. Głowacki nálunk, Magyarországon főként drámaíróként ismert – ez a regénye egy forgatókönyvhöz hasonlóan épül fel. A történet egy része – magyarázta a lengyel író – Másáról, egy orosz lányról szól, aki Kosinskihoz hasonlóan a nagy olvasztótégelybe, New Yorkba kerül. Mása a jó, az ártatlanság, a tisztaság megtestesítője ebben az őrületes kavalkádban. A főhős, Jerzy Kosinski lengyel zsidó író volt, aki A festett madár című regényével óriási sikereket ért el Amerikában. Hányatott sorsa és műve csodálattal vegyes együttérzést váltott ki. A The New York Times cikkezett róla, ünnepelt emigráns íróként tartották számon. A regényben az író egy készülő forgatókönyv hőse, aki teátrális egyéniségével manipulálja az embereket. Meghökkentő személyisége, újabb és újabb történetei egy ideig mindenkit elvarázsolnak.

Lengyel Ferenc feltette a kérdést a szerzőnek, hogy műve főszereplője mellett a többiek is valós személyek-e? Głowacki nemleges választ adott, illetve mint megvilágította: különböző személyiségek kombinációi a szereplők, akiket az ő képzelete rakott össze. New Yorkról és egyúttal az egész világról is szól ez a történet, az író a különféle poklokat akarta ütköztetni művében: nem csak a holokauszt poklát, hanem a New York-i alvilági élet infernóját és a különböző fájdalmakkal küzdő emberek kis, egyéni poklait. Kosinski ugyanis, mint később kiderült – s ez is hozzájárult csillagának leáldozásához –, szadista-mazochista szexuális beállítottsága miatt gyakran éjszakázott night clubokban, sok nővel volt botrányos kapcsolata.

Głowacki, akit megihletett a különleges életút

Jellemző, hogy amíg nem túl „feltűnően” élte az életének e sötétebb oldalát, a közvélemény szemet hunyt fölötte, mondván, hogy egy holokausztot átélt íróhoz empatikusabban kell viszonyulni. Głowacki jól ismerte viszontagságos életű honfitársát, mégis, arra a kérdésre, hogy mit gondol róla, csak annyit válaszolt: nem szeretne ítéletet mondani felette. Mintha egyfajta szlávos „betyárbecsület” szólna belőle, annyit jegyzett meg, hogy Kosinski a misztifikáció nagymestere volt, a saját életét is műalkotássá tette. Maga is valamiféle kreatúrává változott, aki egy lovon ülve önmagát kergeti.

Głowacki visszafogott megnyilvánulása ellenére szavaiból érezhető volt: lengyel írótársa tragédiája kellően mélyen érintette ahhoz, hogy egy regény szülessen belőle. Lengyel Ferenc kérdésére, hogy mi okozta végül a „felkapott” író körüli plágiumvitákat és bukását, Głowacki megosztotta a hallgatósággal azt a történetet, amely a regényében is benne van: éppen a The New York Times címlapján jelent meg egy kép honfitársáról, melyen félmeztelenül egy korbácsot tart a kezében.

E botrány után már A festett madár című művének hitelességét is kétségbe vonták, plágiumgyanúba keveredett, illetve kiderült, hogy az általa elmesélt történetek az életéről, a gyermekkoráról nagyrészt kitalációk. Głowacki annyit fűzött még mindehhez, hogy Kosinski egyszerűen ráérzett az amerikai életérzésre, ahol bármit eladhatsz, ha elég ügyes vagy, nem buksz le és fenntartod a látszatot.

Ahogy Głowacki regényében is megírja, Kosinski kegyetlen öngyilkossággal vetett véget az életének. Sorsszerűség vagy véletlenek sorozata volt-e ennek a különös lengyel-zsidó emigráns írónak az élete? A kérdés nyitva maradt.

Csepcsányi Éva

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.