HELYSZÍNI

Kolozsvárott nyílt meg a világhírű festő, lakberendező és galériatulajdonos, Havadtőy Sámuel (Sam Havadtoy) Elfelejtett szerelem című tárlata. Az amerikai pop art és az európai képzőművészeti irányzatok izgalmas találkozásának képei a művész múltjáról, többek között egykori szerelméről, Yoko Onóról mesélnek.

Elfelejtett és megtalált szerelem

Pinokkió, Dagobert bácsi és rengeteg színes kiskacsa, Mickey Mouse és Rózsaszín Párduc –mintha a Walt Disney rajzfilmek közismert figurái vagy meseország alakjai „szállták” volna meg a kolozsvári Szépművészeti Múzeum (Bánffy-palota) emeleti kiállítótermét. A falakon pontozásos technikával készült monokróm, minimalista festmények, na meg egy Lenin-szoborsorozat fogadta a megnyitóra érkezett hazai és külföldi művészettörténészeket, olaszországi és amerikai műkritikusokat, kortárs alkotókat, laikusokat.

Havadtőy Sámuel (Sam Havadtoy) művészi világa egyedi, hasonlót ritkán láthatunk a kolozsvári képzőművészeti kiállításokon. A londoni születésű, erdélyi gyökerekkel is rendelkező festő, lakberendező és galériatulajdonos első romániai kiállítása az Elfelejtett szerelem címet viseli. Minden festménynek külön története van, amelyekkel – hangsúlyozta a művész – múltjáról, fontosabb emlékeiről mesél. Először egy történet, egy érzés kerül fel a vászonra, ezt beborítja a festék, majd a csipke, aztán újból a festék. Ahogy az emberi lélekben, úgy a festő alkotásaiban is különböző rétegek vannak, ezekkel fedi el, vagy mutatja meg érzelmeit, gondolatait. Saját élettörténetét, így a Yoko Onóhoz fűződő, több mint húsz éves szerelmi kapcsolatát is megörökítik képei. Az Elfelejtett szerelem cím ugyanakkor erdélyi gyökereire is utal, azokra a rokoni kapcsolatokra, amelyeket most, első romániai kiállítása során fedezett fel a művész. A mintegy másfél hónap alatt, míg a kiállítást szervezték, háromszor fordult meg Kolozsváron. A várossal kapcsolatos benyomásai kellemesek, hiszen itt nem ékelődnek a templomok, műemlékek közé modern épületek, Kolozsvárnak sikerült megőriznie sajátos arculatát. A Bánffy-palota kapcsolódik a kiállítás címéhez, jelképesen fejezi ki, hogy nem szabad elfejteni a múltunkat, ezt a csodálatos szerelmet, amelyről az épület is tanúskodik.
A kiállítás ötletgazdája Tamás Roxana volt, aki egyébként az általa tervezett ruhát viselte a megnyitón.  A tárlat tavaly ősszel Milánóban volt látható, és Kolozsvár után Lengyelországba „utazik”.

A rózsaborítású felszín, a csipke alatt mély érzések bújnak meg, és bár látszólag vidámak ezek a műalkotások, sokkal többet, valami nagyon mély, olykor tragikus tartalmat fednek –értékelte a látottakat Călin Stegerean, a Szépművészeti Múzeum igazgatója. A szerelem témája nem elsõ ízben foglalkoztatja a mûvészt,  hiszen korábbi tárlatai, A szerelem pokol és a Lázadó szerelem címûek ugyancsak e köré csoportosultak, és szintén a személyes élettörténeten keresztül kalauzoltak el Havadtõy mûvészi múltjába. A halálról, az életrõl, jelenrõl és múltról beszélnek ezek a munkák. „Festett vallomásait csipke fedi, az illetéktelen tekintetet mintegy távol tartva a túl személyes részletektõl. Idézõjelbe helyezett szerelmei, mint például a Lenin-szoborsorozat, néha az ellenkezõjét jelentik, akár halotti lepelként is értelmezhetnénk.”  A múzeum igazgatója szerint az amerikai pop art és az európai irányzatok sajátos egymásra találása a mûvész kalandos életútjának a következménye.

Ugyanakkor a mesefigurák tömkelegében a gyerekkor emlékei, vágyakozásai is fellelhetők –mutatott rá az olasz műkritikus, író, költő, Arturo Schwarz, aki a tárlatmegnyitón örömét fejezte ki, hogy a képzõmûvésznek sikerült felvennie a kapcsolatot erdélyi rokonaival.
Izgalmas életútjából érdemes kiemelni: magyar szülők gyermekeként született Londonban, nagyapja erdélyi származású. A család 1956 elején tért haza Magyarországra, ahonnan a forradalom leverése után csak nagy nehézségek árán tudtak visszamenni Angliába.  Havadtőynek 1971-ben illegális úton sikerült elhagynia az országot, és visszajutnia a brit fővárosba. Itt ismerkedett meg az angol régiségkereskedő és lakberendező Stuart Greettel, akinek a meghívására 1972-ben New Yorkba költözött, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal 2000-ig élt. 1978-ban létrehozta a lakberendezéssel foglalkozó Samuel Havadtoy Galleryt. Nevéhez kapcsolódik ugyanakkora a Galéria 56 is, amelyet 1992-ben alapított. Yoko Ono volt a galéria nevének ötletadója, aki az elnevezéssel a képzőművészetben bekövetkező forradalomra kívánt utalni. Olyan világhírű művészeket mutatott be az intézmény, mint Keith Haring, Andy Warhol, Agnes Martin, Cindy Sherman, Kiki Smith, Robert Mapplethorpe, Ross Bleckner, Donald Sultan, Donald Baechler, a kortárs magyar művészek közül pedig többek között Moholy-Nagy László munkáit állították itt ki.

Havadtőy amerikai évei alatt aktívan bekapcsolódott az ottani művészi életbe, szoros baráti szálak fűzik Andy Warhol, Keith Haring, George Condo, Donald Baechler alkotókhoz, itt ismerkedett meg Yoko Onóval is. Jelenleg Olaszországban, illetve Magyarországon tartózkodik legtöbbet.
A Kolozsvári Szépművészeti Múzeum kiállítását november negyedikéig tekinthetik meg az érdeklődők.
                                        

Varga Melinda