A tiszta vér könyve

KritX

Elif Shafak A város tükrei című történelmi kalandregénye a 16. századi Spanyolországba és az Oszmán Birodalomba kalauzolja el az olvasókat.

A tiszta vér könyve

A conversó azon zsidók vagy muzulmánok, illetve leszármazottaik elnevezése, akiket a XV. és a XVI. századi Spanyolországban és Portugáliában arra kényszerítettek, hogy felvegyék a katolikus hitet. Állandó gyanúsításoknak, zaklatásoknak voltak kitéve mind az új, mind pedig az elhagyott vallási közösségükben. A zsidók és a katolikusok is hitehagyottnak bélyegezték őket, szerintük a conversók okozták a különböző természeti csapásokat, például a földrengéseket vagy a járványokat. Így az inkvizíció célpontjaivá váltak. Az egész akkori spanyol társadalom rettegésben élt, és mindenki igyekezett bizonyítani, hogy tiszta vérrel, limpieza de sangre-val rendelkezik.

Egy iniciáléban megbúvó conversó-ábrázolás

(Forrás: http://conversos.umwblogs.org)

Shafak új könyvének, A város tükreinek szereplői is e tiszta vérvonal érdekében titkolják múltjukat, származásukat, elhagyják hitüket, ezért gyakorolják titokban féltve őrzött, generációkon átmentett, régi, családi és vallási szokásaikat, hagyományukat. Kizárólagos katolikus eredet persze nem létezik: 2008 decemberében, az American Journal of Human Genetics című folyóiratban publikáltak egy tanulmányt, amely szerint a spanyolok DNS-vizsgálata kimutatta, hogy 19,8 százalékuk szefarád zsidó, míg 10,6 százalékuk mór felmenőkkel rendelkezik.

Természetesen a tiszta vérvonal a középkorban is álom volt csupán, s azon személyek, akik ismerték saját származásuk hibáit, üldözték legádázabbul a conversókat. A regénybeli Madridban a főinkvizítor Antonio Perez de Herrera, akit a Hang irányít. A Hang segítségével kiemelkedik egyszerű családjából, élet és halál urává válik, hiszen rajta múlik, ki jut máglyára, és ki nyeri el jutalmát besúgóként. „Conversos… Kétszínűek, szélhámosok. Bár kívülről hithű keresztényeknek látszanak, legbelül valójában zsidók maradtak. Gennyek ők, amit el kell tisztítani. Ereikben fekete, koromfekete vér folyik, és csak az alkalmat lesik, hogy ezt a gennyes vért szétfröcsköljék” – prédikálja az inkvizítor. Valójában Herrera is fogoly, saját múltjának a rabja. A Hang ismeri szörnyű titkát, és ezzel zsarolja. A könyv szereplői Herrera tevékenységének következtében hagyják el Madridot, és menekülnek Isztambulba, mert nem tanácsos olyan helyen időzni, ahol a bosszú ilyen erős, a gyűlölet ilyen mély.

Az Oszmán Birodalom befogadja a menekülő zsidókat, és élni hagyja őket, saját lakónegyedeket alapíthatnak, gyakorolhatják vallásukat és foglalkozásukat. Ami azonban Shafak történetéből nem derül ki, hogy voltak időszakok, amikor a szultán gazdaságilag ösztönözte a zsidókat a látszólagos áttérésre, mivel az iszlám vallásúaknak eltörölte az adófizetési kötelezettségét, de tényleges kényszert soha nem alkalmazott.

Elif Shafak (Forrás: http://www.elifsafak.com)

Kiválóak Shafak jellemábrázolásai, főként női szereplői sorsán keresztül mutatja be a lehetséges válaszokat, megoldásokat erre az élethelyzetre. Isabel, a regény női főszereplője nem tud megfelelni a korabeli elvárásoknak, nem tud se jó feleség, se jó háziasszony, se jó szerető, se jó anya lenni, de jó keresztény vagy zsidó sem. Sokáig szenved emiatt, majd az inkvizíció során ráébred, hogy neki önálló, művelt nőként kell leélnie életét, férfi és gyermek nélkül, boldogan. Mások felveszik a harcot a világgal, például Isabel nevelője, Anyóka, aki javasasszonyként gyógyít és szüléseknél segédkezik, vagy La Barbuda, a boszorkány, aki szerelmi kötéseket és oldásokat végez. Kilóg a sorból Lucrecia, a színésznő, szabados, férfias életvitelével, és Beatriz, az ártatlan szűz, aki cseppet sem ártatlan. Egyedi Zülfe karaktere is, ő elfogadja a rá mért csapást („Zülfe kővé vált rémületében, mozdulni sem tudott. Arca egyik fele pillangó lett, a másik hernyó.”), a világtól elzárkózva, tiszta lélekkel, boldogan él, majd megtalálja a szerelmet annak a férfinak az oldalán, aki ezt a legkevésbé sem érdemelné meg

A könyv műfaja átmenet a regény és a novellafüzér között. A különleges írói technikának köszönhetően mozaikszerű, töredékes, rövid elbeszéléseket, néhány oldalas fejezeteket (másfél, kétoldalnyi is előfordul) olvashatunk, rengeteg a szereplő, aki később esetleg villanásszerűen felbukkan egy másik történetben. Nehéz lenne megmondanunk, valójában ki a főszereplő. A fejezetek gyakran önálló novellaként is megállhatnának, csupán egy-egy közös szereplő vagy helyszín fűzi össze őket. Talán azért döntött végül a regényszerűség mellett a kiadó, mert a marketingszakemberek szerint szívesebben vásárolunk regényt, mint novellafüzért.

A szöveg gyakran közelít a lírához, főként a leírásoknál figyelhetjük ezt meg: „Kövek, melyek találgatják céljukat, nem ismerik eredetüket, nem hisznek sem végben, sem a kezdetben, sebzett nyelvű, összezavarodott kövek. Kövek, melyek sehova sem tudnak elrejtőzni, ritka vándorló kavicsok, melyek igyekeznek elmesélni vágyaikat a letelepedetteknek.” További jellegzetessége a szövegnek Shafak különleges írói technikája. Számára fontos kijelentéseket, érzelmi kitöréseket szünetek és írásjelek nélkül jegyez le, ráirányítva ezzel az olvasó figyelmét, mint például Isak jellemzésében: Dühétőrültségéttermészetét. Minden fejezet egy-egy világirodalmi idézettel (Kafka, Llosa, Freud, Hesse) indul, hangsúlyozva, hogy a könyvben felvázolt probléma mennyire egyetemes. 

Természetesen, ahogy Shafak korábbi regényeiben gyakran megjelenik, itt sem hiányozhat a misztikum, a dzsinnek, a varázslat világa. A könyvön átívelő motívum a holdkő; felbukkan talizmánként, vándorol a szereplők között, majd elnyeli a város. Régi hiedelem szerint a holdkő enyhíti a félelmet, szorongást, gyógyítja a női betegségeket, megkönnyíti a szülést és enyhíti a szerelmi bánatot. Érthető, hogy Isabel ezt a drágakövet kapja Anyókától ajándékba.

A város tükreit, annak ellenére, hogy történelmi kalandregény, értelmezhetjük ma használatos kézikönyvként is, kereshetünk és találhatunk benne példákat és megoldásokat arra, hogyan éljük túl, ha kénytelenek vagyunk elhagyni megszokott környezetünket, életünket, hazánkat, barátainkat, munkánkat, hogyan legyünk kóborló, röpködő kövek.

Elif Shafak: A város tükrei. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2012.

Legkedvezőbb internetes ár: 3040 forint

Szőcs Henriette