A „magyar Schindler” és Ságvári Endre találkozása Szegeden
Foglalt feliratú ülőhelyek és pótszékek fogadták az érdeklődőket 2015. május 28-án a szegedi 86. Ünnepi Könyvhét hivatalos megnyitója előtti rendezvényen, ahol Nyáry Krisztiánnal Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész beszélgetett Igazi hősök – 33 magyar című könyve bemutatóján a Somogyi-könyvtárban. Hamar kiderült azonban, hogy a 33 elfeledett példakép némelyike helyet kapott már a magyar és a világirodalomban, hiszen közülük hatan ismert regények szereplői. Jókai Mór A kőszívű ember fiai című művének egyik hőse, Baradlay Richárd eredeti nevén feltűnik az Igazi hősökben, mint ahogy Jules Verne is felhasználta már korábban Nyáry Krisztián könyvének egyik figuráját, de ugyanígy megelevenedik egy hős Az aranyemberben, Tolsztoj A feltámadás című művében vagy éppen Dumas A szerelmes kalandjában. Amint a beszélgetésből megtudtuk, a szerző utólag értesült ezekről az összefüggésekről, hiszen saját bevallása szerint régóta gyűjtögette a könyvben közreadott történeteket. Ezekben leginkább az érdekelte, hogy bizonyos helyzetekben miért nem válik valaki gonosszá. „Van egy helyzet az életükben, amikor ők máshogy döntenek és cselekszenek, akár a többség ellenére, a saját érdekeik ellen, valamely közösségi cél érdekében” – jellemezte hőseit a Facebook-bejegyzéseivel ismertté vált irodalomtörténész.
Nyáry Krisztián és Bíró-Balogh Tamás
Bár kiderült, hogy Nyáry Krisztián egyetemi évei alatt rendszeresen ellógta a pedagógiatörténet órákat, az esten betöltött szerepe hasonló volt egy bölcs professzorhoz, aki ízes előadásával pótolja a kulturális emlékezet hézagait. Ennek jegyében hallhattunk Madzsar Józsefről, a „könyvtárteremtő orvos-polihisztor”-ról, akinek a történetét az olvasók, a Facebookon kommentelők egészítették ki, vagy például Papp Simonról, akit a könyv a „világ legjobb olajkutatója” titulussal illet. Az egyik legérdekesebb epizódja az estének és az Igazi hősöknek a Kner Izidorról mondott anekdota volt. A kapitalista „self made man”, akiről Nyáry Krisztián érezhető rajongással beszélt, szinte a semmiből, konkrétan egy szemétre dobott nyomdagépből építette fel karrierjét és lett Magyarország, sőt Európa legjobb nyomdájának irányítója. Nem nehéz felfedezni a párhuzamot közte és a Facebook-irodalomtörténészből kiadóigazgatóvá előlépett szerző között.
Az Igazi hősök legfontosabb hatástörténeti következménye mégis az volt, ahogyan Ocskay László, a „magyar Schindler” újra felfedezett helytállása hatott a mai Budapest életére. A rendkívüli kockázatvállalással zsidókat mentő mozgássérült tartalékos katonáról ugyanis egyhangú szavazás után utcát neveztek el Zuglóban.
Bíró-Balogh Tamás bátran aktualizálta a könyv bizonyos kérdéseit, és ennek kapcsán utalt Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentésére, amely szerint „sosem voltunk multikulturális társadalom”. Az irodalomtörténész összesen legalább 8 zsidó, 3 cigány, körülbelül 10 magyar, 2 német, 1 osztrák, 1 svájci, 1 görög, 1 cseh, 1 román és 1 lengyel származású hőst számolt össze, és nem teljes körű statisztikája után megjegyezte: „Ezek szerint az illető nem olvasta a könyvedet”. Nyáry Krisztián ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Magyarország népessége a 18. századi betelepítések nyomán 3,2 millióról 9,2 millióra nőtt. „Kevés az esélye, hogy a teremben jelenlévők őseinek a nagy része ne lett volna 18. századi bevándorló” – tette hozzá a szerző, majd megállapította: Amerika után a második legnagyobb bevándorlási hullám a Kárpát-medencét érintette. „Engem az is érdekelt, hogyan jutott eszébe Ganz Ábrahámnak, hogy idejöjjön Svájcból, és magyarrá váljon. De az aradi 13 vértanú közül is egy komoly fajelméleti szűrőn 3-an mennének át, az összes többi innen nézve idegen. Ami persze egy bornírt hülyeség lenne” – zárta ehhez kapcsolódó gondolatmenetét Nyáry Krisztián.
Teltház a Somogyi-könyvtárban
„Meddig ír az ember politikáról, és mettől kezdve politizál?” – fogalmazta meg a kérdést Bíró-Balogh Tamás, aki szerint a 40.000 követővel rendelkező Nyáry Krisztián egykori, újra megosztott posztjai komoly véleményformáló erővel bírnak, amint elnyerik aktuálpolitikai vonatkozásukat. „Egy értelmiséginek feladata, hogy reagáljon közéleti kérdésekre” – jelentette ki Nyáry, majd Slachta Margitot említette példaként, aki véleménye szerint „a magyar jobboldal első számú történelmi hőse kellene legyen”. Slachta Margitnak, az első női képviselőnek a neve akkor merült fel pozitív példaként a szerző Facebook-oldalán, amikor a magyar zsidók deportálásáról „idegenrendészeti eljárás”-ként beszéltek egyes jobboldali magyar politikusok. Nyáry szerint ez nem fordulhatott volna elő, ha a nyilatkozattevők jól ismernék elődjük tevékenységét.
A bemutató zárásának érdekes mozzanata volt, hogy Garai Szakács László, a Szeged.hu újságírója felkérte Nyáry Krisztiánt Ságvári Endre történetének megírására és beemelésére a következő kötetbe. Az ötletet taps fogadta, de a meglepett szerző tartózkodott véleményt mondani Ságvári Endréről, és inkább visszakozott a vállalkozástól. Annyit azonban elárult a dedikálás előtt, hogy nyáron tervezi megírni az Igazi hősök folytatását, amely reményei szerint ősszel kerülhet a boltokba.
Boldog Zoltán
