A Tejszobor kisregény, bár a fiatal írónak eddig több verse jelent meg, mint prózája, sőt rajzolt is, tehát kísérletező fajta, de most olyan témát talált, ami egyértelműen prózai formát kívánt. Láng Orsolya könyvét az Írók Boltjában mutatták be. – Szarka Károly tudósítása.

Zsúfolásig megtelt a Hadik Kávéház Juhász Ferenc emlékestjén, ahol a költő lánya, Juhász Anna egykori barátokat, tisztelőket szólaltatott meg: idézzék fel legkedvesebb emlékeiket a költőfejedelemről.

A remény használt persely
a felszentelt, vadonatúj templomban,
ahol a hívek a falak lebontására
gyűjtenek minden áldott vasárnap.

van még valami más is, mint a betonkemény föld,
amit feltörni lehetetlen, mint az elveszített tekintet,
ami eltűnt, és immáron nem jöhet vissza soha többé.

egyetlen tévút van: hinni,
hogy belenézhetek a tükörbe.
és egyetlen téboly: ha nem nézhetek bele sohasem.

Szemközt az irodaház
ablakait tisztították az alpinisták.
Az ég ibolyántúli fényben izzott.

Arcomhoz nyomja nedves arcát az ég
A hideg csípőjét tapogatom
Homlokom mögött esik az eső
Ziháló erdők zuhannak mellém

„Néró megnyalta volna a tíz ujját, ha tényleg ilyen verseket tudott volna írni” – mondta Szőcs Géza a Magyar Napló Könyvesboltban Farkas Wellmann Endre új verseskötetének bemutatóján. A szerzővel Erős Kinga beszélgetett, Néró és a mai költő szavait Lázár Balázs keltette életre.

Ferenc pápa, miközben körberajongják,
a radikálisoknak túl kevés, a konzervatívaknak túl sok,
mindig csak a gond van vele, mindig eleven, nem lehet
beskatulyázni, pedig annyi pompás skatulyánk van előre
gyártva papírból, fából, bélelve, béleletlen, illő lenne már
belepasszolni valamelyikbe.

„Istenképünket nem árt a korhoz idomítani, mert különben a hívő és a maradi ember közé egyenlőségjel kerül” – „A provincializmus éppúgy beállhat attól, ha egyáltalán nem tekintünk ki a nyelvünk körülhatárolta erődből, és attól is, ha folyton csak kibámulunk.” – Vörös Istvánnal beszélgettünk Százötven zsoltár című verseskötetének megjelenése alkalmából.

Szőcs Géza Carbonaro verseiből olvas fel 2015. december 15-én, kedden, 17 órakor az Örkény István Könyvesboltban, ahol az Irodalmi Jelen bemutatja a költő 6-106 – Utazás tréfás rímekben Magyarországon és a világ körül című verseskötetét.

Megpróbálhatunk rendet rakni, de sosem lesz rend igazán. Mert a rend mindig változik. A rapper-slammer és újságíró Csider István Zoltán első verseskötetét, a Magvető Kiadó gondozásában megjelent Rendrakást az RS9 Vallai Kertben, az InstaVers Fesztivál keretében mutatták be.

Orbán János Dénes könyvbemutatóján jól megfért egymás mellett svéd metafizika és duhaj pornóköltészet, amiképp szó esett még Kolozsvárról, ivászatról, Faustról, kocsmákról és megannyi vonatkozásáról az OJD-univerzumnak. Az írót Nyáry Krisztián kérdezgette, Nagy Koppány Zsolt és Farkas Wellmann Endre parodizálta.

A Megtagadva című nagy sikerű regény után Kováts Judit új kötettel jelentkezett: az Elszakítva két felvidéki birtokos család sorsát követi a kommunista hatalomátvétel után. Kováts Judittal Király Levente szerkesztő beszélgetett a FUGÁban.

Nem mindennapi nyelvi építkezés, Platón barlanghasonlatának újraértelmezése, az emlékezés, mint a vers kohéziós anyaga, az intenció felszámolása a költészetben – Marno Jánossal beszélgettünk a Hideghullám című kötetéről.

„Minden ima versnek, és minden vers imának is tekinthető” – vallja a legutóbbi Helikon-est vendége, Vörös István, aki legújabb kötetét, a Százötven zsoltárt is magával vitte kolozsvári közönségtalálkozójára.

„nehéz nap zuhan ránk, napfelkelték és
naplementék a burgundi tájon,
szeretlek, mondogatom,
szarvasok úsznak áradásban,
szeretlek, mondod és fák csavarodnak ki”

„Álomfogó lebben a kilincsen,
az árnyak teste elnyúlt, úgy merül:
az alkonyra szederszínt terítsen
az éj, s lélegzik lustán, emberül.”

Rengeteg vendég szólalt meg a Hadik Irodalmi Szalon ötödik születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban: a pódiumon nemcsak az egykori beszélgetéseket elevenítették fel, de ki-ki szülőföldjének, szeretett környékének történeteit is megosztotta.

Fenyvesi Orsolya verseinek különleges atmoszférája, erős képi világa könnyen lázba hozza az olvasót. A Kalligram Kiadónál megjelent Ostrom című kötetéről, a mesék erejéről és a műfordításról kérdezte őt Ayhan Gökhan.