Már a templom
szakszerű leírása
fölragyog:
„román kor, s gótika elegye,
rézsűs bélletű
rózsaablakok.”

De az Árpád-kor óta
mennyi gyötretés:
először egy
hatalmas tűzvész,
majd később
a Sebes-Körös
mohó pusztítása,
az alapokig.

Aztán végül eljött
a templomgyógyítás
gyönyőrű kezdete.

Freskótöredékek,
javított feliratok,
egy csúcsíves
szentségtartó,
mint egy imára font kéz,
de kőből faragott…

Jakatics-Szabó Veronika képzőművész a Magyar Művészeti Akadémia alkotói ösztöndíja alatt készített festményeiből válogattunk.

Bevezető sorok a 41. énekhez

Isten anyját, Szűz Máriát a Betlehemi jászol idilljében és a Golgota tragédiájában ábrázolva tartja számon az ikonográfia. Előbbin ő a boldogságos kismama, utóbbin ő a fájdalmas anya. Vollein Ferenc most megfestette nekünk a Balatoni Szűzanya alakját. Szűz Mária oltalmába országunkat Szent István ajánlotta 1038-ban, s a Magyarok Nagyasszonyának kultusza Szent László uralkodása idején újra virágba borult. E templom névadója, a Szent Lovagkirály – a források szerint – 1091. december 20-án járt vidékünkön, Sümegen volt akkor látogatóban.

Dédapánk a Feszty-körképen?

Én egészen másként nézem ezt a panorámát, Feszty Árpád festményét, mint bárki más. Mivel az én apai dédapám biztosan itt vonul, itt próbálja megtartani a honfoglalás útján, két kézzel a szarvánál fogva, az ökröt.  Mert őt vélem fölfedezni az egyik központi alakban.

Kákonyi Lucia Nokedliszaggató című, az idei könyvhétre a Parnasszus gondozásában megjelent kötetetét A korlát című novellával ajánljuk.

Hódolat a balatoni tájfestészetnek, amely sosem mellőzte a vidék titokzatos, misztikus hangulatát érzékeltetni, hiszen a balatoni párákban és fényekben – Egry József szavaival élve – minden elveszti tárgyi valóját!  Így tessékel be egy másik, mitikus világba mindaz, amit itt még éppen csak megpillantottunk. A festőművészek pupillája volt e jelenségre a legérzékenyebb, őket követték csak idegszálaikkal a költők. Mint északi parti embert engem Keresztury Dezső igazított el ezzel a mondatával: „A Balaton modern művészi látomásának kialakulásában a 20. századi festők az úttörők, megelőzték a költőket.” Illyés Gyula ennél is általánosabb és tömörebb laudációt mondott a homo sapiens vizuális alkotó tevékenységére: „A kép a legcáfolhatatlanabb emberi beszéd”.

A 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából az Irodalmi Jelen bemutatja friss megjelenésű köteteit, valamint a művek szerzőit. Ezúttal Daday Loránd Malomszeg című könyvét ajánljuk az olvasó figyelmébe.

Daday Loránd (Álnevei: Székely Mózes, Derzsi Mihály, Kovács Bálint) (1893–1954)

A 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából az Irodalmi Jelen standjának kínálatából ezúttal Varga Melinda Tizenkét kagyló című verseskötetét ajánljuk az olvasó figyelmébe.

A 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából az Irodalmi Jelen bemutatja friss megjelenésű köteteit, valamint a művek szerzőit. Ezúttal Mandics György Hétfolyó, hétcsillag című könyvét ajánljuk az olvasó figyelmébe.

Mandics György Temesvárott született 1943-ban. Matematikus, író, költő, újságíró, szerkesztő, tanár. Kutatási területei az irodalom, a matematika (modellelmélet), a szemiotika, az írástörténet, a kulturális antropológia.

A 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából az Irodalmi Jelen bemutatja friss megjelenésű köteteit, valamint a művek szerzőit. Ezúttal Czilli Aranka Késsel és villával című verseskötetét ajánljuk az olvasó figyelmébe.

A 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából az Irodalmi Jelen bemutatja friss megjelenésű köteteit, valamint a művek szerzőit. Elsőként Böszörményi Zoltán Regál című regényét ajánljuk az olvasó figyelmébe.

Közhely, hogy magyar tudósokkal, elismert szakemberekkel, sikeres művészekkel a világ minden részén találkozhatunk. Idei kanadai utazásomon több magyar képzőművésszel terveztem beszélgetést, kaptam megbízást interjú, tanulmány elkészítésére.

Furcsa érzés volt, hogy míg a pandémia megakadályozott a kiutazásban, 8000 km távolságból kerültem először kapcsolatba több földimmel, akikkel akár most is együtt sétálgathatnánk, beszélgethetnénk Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely utcáin. Ha nem hagytuk volna el szülőföldünket.

Utoljára 95 éves korában látogattam meg (mármint özvegy Kovács Árpádnét, Óbudán, a 10. emeleti lakásában). Hosszú idő után kerestem föl, amikorra már az utolsó élő tanúja volt a kunágotai öreg házban zajló hajdani életnek. Egészen más szemszögből láthatta nagyanyánkat, az anyósát, mint mi. De ezt most nem szeretném taglalni, mert nem ismerhettem ezt a kapcsolatot.  Kezdődött azzal, hogy a „nagytörvényű” Kovácsné – s ezzel a jelzővel az egész falu megtisztelte őt – ellenszenvvel fogadta ifjú menyét. Rég tudtam, hogy Ottil nagyon rosszul érezte magát a Bethlen utca végén.

A Magyar PEN Club szervezésében bemutatják a kortárs magyar irodalom egyedülálló, modern lágerregényét. Böszörményi Zoltán Regál című műve egy háromkötetes regénytrilógia első könyve, válasz korunk égető társadalmi problémáira, gyógyír, menekültválsággal és háborús félelemmel átitatott, bizonytalansággal átszőtt világunkban különösen aktuális olvasmány.

Balatonfüred várossá nyilvánításának 50 éves évfordulója alkalmából, a négy testvérváros delegációinak közreműködésével, 2022. április 21-énünnepi testületi ülést tartottak az Anna Grand Hotelben. A rendezvényen dr. Ács Károly főorvos, a városi szakorvosi rendelőintézet igazgatója megkapta a város díszpolgára címet, posztumusz elismerést kapott Szőcs Géza költő. Az ünnepségen átadták a Balatonfüred Város Díszpolgára okleveleket.

Vajon elképzelhető a kívülálló számára, milyen fogadtatásban részesül a várva várt fiúgyermek, ha nyolcadiknak érkezik a hét leány után? Előtte a szépek és a legszebbek érkeztek sorra az én nagyszüleim életében, utolsónak a család szemefénye, az egyetlen fiú, Árpád. Erzsébet, az édesanyánk, azaz Bözsi, Bözsikénk éppen hetedik volt, de a szülők nem mondtak le a fiúról, akit annyira, de annyira vártak. Talán ezért is érkezett meg Árpád, mint mondtam, nyolcadiknak. Talán kissé későn is, már negyven fölött járt nagyanyánk, és takargatta is pocakját a kötényével.

„Nyár tengerrel és tűző napsütéssel, tél hatalmas hóval, hegyekkel” ­– vallja Varga Melinda, az Irodalmi Jelen vers- és interjúrovatának szerkesztője, számos fiatal költő, prózaíró mentora. Milyen szavakkal jellemezné önmagát a költő, s kik azok, akiknek a legtöbbet köszönhet? – erről is kérdezte Szalai Klaudia, az Instagram-oldalunk szerkesztője.