Létezik a politikánál sokkal elemibb szintje hatalom és szabadság kérdésének. Ha a test kiszolgáltatottá válik, az élet egész minősége a tét. Boldogabb országokban a segítségnyújtás, a gyógyítás modern rítusaiban épp olyan tisztelet mutatkozik meg, mint az orvosokhoz való viszonyban. Laik Eszter tárcája.

A jég minden formáját csodálattal figyelem gyerekkorom óta. A házunk eresze akkora jégcsapokat növesztett a fagyos napokon, hogy a seprű nyelével kellett óvatosan leütögetnem, ha kézbe akartam venni. Vattakabátot terítettem alá a földre, abba hulljon, és ne törjön össze, ha az eresz enged a szorításból. - Laik Eszter tárcája.

Pásztor nélkül a nyáj!
Padlás nélkül a száj!
Pia nélkül a máj!

​​​​​​​Egy város történelmének az atmoszférája a temetőjében koncentrálódik. Kolozsvár, Krakkó, Prága, Párizs, Szatmárcseke, Tinnye nem érthetők, nem ismerhetők meg a temetőik nélkül. Talán meglepően hangzik, de New Orleans sem, ahol magam csak virtuálisan jártam, de ez a legkevesebb, amit a város felfedezése megérdemel. A zene vitt el oda, mi más. Így vetődtem el a Lafayette-be, ebbe az egészen különleges, európaisággal átitatott, mégis ízig-vérig amerikai sírkertbe. – Temetői séta zenével, New Orleansban

​​​​​​​Akárhogy is, hősnőm megirigyelte azokat a férfiakat, akik egész kört tudtak kiépíteni az efféle cimboraságokból: a spontán kocsmázásokat ráadásul nem kell előre leszervezni, egyeztetni, a hangulat és szabadidő pillanatnyi alakulása szerint az ember, már ha férfi, bármikor alászállhat egy efféle élvezetes infernóba, megmártózhat a történetek sűrűjében, aztán ha elunja vagy elálmosodik, csak kiszórja a pénzt a pultra, és minden magyarázkodás vagy hosszas búcsúzkodás nélkül visszalibbenhet a magányba. – Tárca a női kocsmaegyenjogúságról.

​​​​​​​Ha az ár elmos mindent, a történeteket is elmossa. A tavaly nyári vakolásét, a lagzira készülődését, az új számítógépét, a fényképezőgépét, az első iskolai napét, a sufni megjavításáét. Kegyetlen szörny az ár, aki csak zabálni szeret, mintha egy horrorfilmből jött volna. Nem torpan meg semmi előtt, nem hatódik meg semmin és nincs lelkiismerete. – Laik Eszter írása az áldozatok tiszteletére.

A Nyitott Műhelyben zajlott 2010. június 25-én pénteken a Nők Lapja Novella magazin és az Irodalmi Jelen Online közös irodalmi pályázatának díjátadója - Laik Eszter és Weiner Sennyey Tibor összefoglalója és a díjazottak névsora, Szőcs Tekla fotóriportja.