„Fényesen csendel a tükör csak úgy magamagának, az esti csendben, a háborúban, kipillant, kikacsint (mondom, a háborúban, a negédes háborúban).” (Zudor János: Tükör)

álmomban hózivatar voltál nem bántad hogy lesodorsz az útról nagy széllökésekkel

Ha én lennék a Teremtő Isten, fehér ruhát adnék a lányra.

(A) költők pusmognak a dunna alatt, a rét már ébred.

Az Irodalmi Jelen rendhagyó lapszámbemutatójára szeptember 29-én este nyolc órától kerül sor a Nyitott Műhelyben.

nyálad sálat von nyakam köré
kezeid melegen tartják melleimet
körmöd lekarmolja a hideget fenekemről