Ugrás a tartalomra

Jelige: Kirakatmajom – Gyűlölet-karrier, Napóvó, Ez maradt

Jelige: Kirakatmajom

 

Mi lészen velünk, emberekkel,
ha egyszer szem elöl tévesztem?
Elrabolhatják óriás sasok vagy
szívós esőfelhők.
A viharzóna gigászi repülőgépeket
is befalt már.

 

 

 

 

Gyűlölet-karrier

 

Gyermekkorától gyűlölt,
mert  szülei mondták:
„Gyűlöld a gazdagokat,
hisz nekünk nincs elég…”


Amikor gyerekcipőben
járt a gyűlöletben, csak
nyolcvanezret keresett.
Mihelyst nyilvánosan
hirdette elveit, száz fölé
kúszott jövedelme.
Felfigyelt rá a Média,
hivatalosan gyűlölhetett.
Pénze kétszázezer felett járt.
Mozgalmát támogatták,
pártot alapított, és ő,
mint vezér gyűlölt tovább:
puszta hivatástudatból.
Ekkor már félmillióra rúgott
bére, és prémiumot is kapott.
Végül miniszter lett, s már
általános elvárásból is gyűlölnie
kellet, de rettenetesen.
Gyűlölt útközben, munkában,
álmában és frakciógyűlésen.
Végül nagymesteri minősítést
kapott gyűlölni tudásáért.


Különösképp a kampós orrú
sarki ékszerészt gyűlölte,
akinél ő maga vált gazdagabbá
gyűlölködő évei  során.

 

 


Napóvó

 


Mint napraforgó követi
a nap útját.
Beszélik róla, hogy
nem lát, csak tapogat,
ám fényt és hőt érzékel.
Szemfehérjén vörös hólyagok,
körötte puffadt hús.
Orvos, barát óvná, de ő
csak a napot…
Mondák néki, még fiatal,
elvész örökre szemének világa.
Ám így felel:
Legfőbb feladatom őrizni,
követni a narancsóriást.
Mi lészen velünk, emberekkel,
ha egyszer szem elöl tévesztem?
Elrabolhatják óriás sasok vagy
szívós esőfelhők.
A viharzóna gigászi repülőgépeket
is befalt már.

 

Ül a dombon, s óvja a napot,
eledele a fény, éltetője a fény.
Sosem fordul be az árnyékos
város felé.
Egy erdőjáró oson kutakodva
háta mögé.
Előbb megszólítja,
később vállát kocogtatja,
s megkerüli bal orcája felől.

 

Kiégett kráterek szeme helyén,
szót nem hallat, mintha
holt volna.


Mondják kik látták:
kifejezéstelen ábrázattal, lassan
fordul a fej, kísérve a nap útját,
keltétől-nyugtáig.


S ki egyszer is találkozott vele,
bizony elhitte, hogy nélküle
hamarosan kihűl
a föld.

 

 


Ez maradt

 

A hídon döcögő busz,
felzavarja a hajnalt.
Élére hajtott nadrág, vasalt ing.
Mellette cipő, zokni:
szabályosan.
A zakó nem lehet régi.
Ritkán látni ilyen rendet.
Talán katonahagyaték,
vagy csak jó ízlés.
Szemüveg kicsivel arrébb;
repedt.


Duna tükrén még
néhány buborék.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.