Új nevek az Aranykönyvben

A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében adták idén első alkalommal a Magyar Örökség Díjakat. Az elismerés története húsz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor is Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma 1995-ben megalapította.

A díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A kitüntetést azok a magyar alkotók, intézmények, csoportok kapják, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, tudomány, művészet, sport szellemi felemeléséhez, egyfajta „Láthatatlan Szellemi Múzeumot” alkotva. A díjra érdemesnek tartott személyt, intézményt, teljesítményt javasolni állampolgári jogon mindenkinek módjában áll, a bírálóbizottság az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. A Magyar Tudományos Akadémián évente négy alkalommal hét-hét díjat osztanak ki átadó ünnepségek keretében.

A bírálóbizottság

Március 21-én a 2015. évi első díjkiosztó ünnepségen vehettek részt az érdeklődők a zsúfolásig megtelt MTA-díszteremben. A bírálóbizottságban szinte valamennyi művészeti-tudományos terület és a sport képviselői is megtalálhatók, őket Zelényiné dr. Kováts Annamária alkalmazott nyelvész, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke mutatta be. (A döntnöki testület teljes összetételét lásd a cikk alatt.) A szombati ünnepséget dr. Hámori József, a bizottság elnöke köszöntőszavai nyitották meg a Himnusz után.

Az ünnepi műsor szívderítő felütéssel kezdődött: a kivetítőn immár több generáció, de különösen a mindenkori gyerekek legkedvesebb színész-énekesét, Halász Juditot láthattuk-hallhattuk a Csiribiri című koncertfilm egy részletében. Halász Judit ajánlását Novotny Zoltán sportriporter, a bírálóbizottság tagja hirdette ki. A művésznő méltatását dr. Takács József olvasta fel, majd a hagyományoknak megfelelően – az első díjazott kitüntetésekor – felolvasták a kitüntetettek nevét tartalmazó Aranykönyv teljes szövegét. A Kossuth-díjas színművésznő Novotny Zoltántól vette át a díjat.

A kivetítőn a Millenniumi mesék című tévésorozat egy epizódja elevenedett meg, melyben Csapodi Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattára és Régi Könyvek Gyűjteményének osztályvezetője, az irodalomtudomány doktora vallott munkásságáról. Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára a magyar történelmi könyvkincs európai szintű feldolgozásáért kapták az elismerést, melyet lányuk, Csapodi Anna közgazdász vett át Poprády Gézától.

Az Akadémia telt házas dísztermében rengetegen álltak is

A beérkezett állampolgári javaslatok közül a bírálóbizottság harmadikként Tolcsvay Lászlónak ajánlotta a díjat. Csorba László történész, muzeológus méltatását a kivetítőn, felvételről hallgathattuk meg. A derűs hangú laudáció a magyar zenei kultúrát megújító, a népzenei kincset a beatkorszak újhullámával ötvöző, új zenei és színházi irányokat teremtő művész alakját emelte ki. A nemzeti hagyományt megújító művészetéért a zenész dr. Hámori Józseftől vette át az elismerést. Majd felcsendült a Nemzeti Dal már-már klasszikussá lett Tolcsvay-féle feldolgozása, megidézve így a néhány nappal ezelőtti ünnepet is.

A mikrofonhoz lépő Kövesdi Károly felvidéki író-költő a negyedikként átadandó elismerés tulajdonosát, Koncsol Lászlót méltatta laudációjában. Mint Kövesdi elmondta, személyes barátság fűzi a szlovákiai magyar irodalomkritikushoz, művelődéstörténészhez, pedagógushoz. Mindketten annak a perifériára száműzött csoportnak voltak a tagjai, amelyet a nyolcvanas években kiebrudaltak az irodalomból. De Koncsol László református lelkész fiaként becsülettel állta a sarat – fogalmazott kollégája, barátja, kiemelve a díjazott munkásságának legmaradandóbb eredményeit. Többek között Vörösmarty, Pilinszky, Weöres Sándor műveinek, Bartók Béla zeneművészetének új értelmezését, a Csallóközi Kiskönyvtár sorozat elindítását és a magyar eszmetörténet kiemelkedő alkotásainak számító esszéit. „A felvidék utolsó polihisztora” mintegy kárpótlásul kapta a sorstól, hogy immár a Debreceni Református Hittudományi Egyetem díszdoktora lehet – zárta méltatását Kövesdi Károly. Koncsol László B. Kovács Istvántól vette át az elismerést. 

Koncsol László a díjátvétel után

Az ötödik díj átadása előtt Kóka Rozália „Emlékfoszlány Jáki Teodóz atyáról” című írását olvasta fel, ezzel már a hallgatóság elé varázsolva a jó kedélyű bencés szerzetes alakját, akit szintén méltónak talált a bizottság az elismerésre. A Virággyöngy Moldvai Csángó Kisegyüttes az Aranymiatyánk csángó, énekelt változatát adta elő, majd dr. Tulassay Tivadar professzor, az MTA rendes tagja kihirdette a díjazottat. Jáki Teodóz szerzetest Cs. Varga István méltatta, megemlékezve „a csángók apostola” maradandó szellemi alkotásairól. A szerzetes népdal- és népénekkutató missziós szolgálatáért Sárai-Szabó Kelemen, a győri Szent Mór Bencés Perjelség alperjele vette át az elismerést. A „Lehullott a Jézus vére” kezdetű moldvai csángó népéneket a pusztinai Nyisztor Ilona és Mátyás Mónika előadásában hallgathattuk meg. 

Kóka Rozália és a Moldvai Csángó Kisegyüttes

Az énekszót vers követte: Csávossy György Üzenet más térből – Bálint Tibor emlékére című költeményét Veres-Kovács Attila adta elő. „Igyekszem felnőni, / tanulni ha lehet, / ez volna az élet, elherdált szeretet? / Mit írjak, és kinek hazudjak napszámra, / vagy inkább rossz zablát kössek hangos számra?” – szóltak a 2002-ben elhunyt, kolozsvári magyar írót-műfordítót megidéző sorok.

Veres-Kovács Attila

A sokak számára feledhetetlen alkotó laudációját dr. Kántor Lajos irodalomtörténész, kritikus, az MTA külső tagja olvasta fel. Az irodalmár a kolozsvári külváros Pata utcai szegény családjából, nagyon mélyről indult Bálint Tibor alakját rajzolta fel, aki azután Nagy Gézának köszönhetően kerülhetett a   lumpenproletár közegből tanulás-közelbe, egyenesen a Kollégiumba. Leghíresebb műve, a Zokogó majom élethűen tárja fel az akadályokkal teli életút-kezdet fordulatait. S ha mellé tesszük a Zarándoklás a panaszfalhoz című regényt, ezek együtt már sokkal többet mondanak, mint a hányatott ifjúság panoptikumi figuráinak felrajzolása. Sajátos körkép alakul ki e regényekből – fogalmazott a laudátor –, melyekben a szerző egyszerre tárja fel széles és mély spektrumát a társadalomnak. Dr. Kántor Lajos végezetül Bálint Tibor egyéni hangú, líraiságtól áthatott esszéit, íróportréit emelte ki, azok közül is két emlékezetes művet: az Egyszer én is harangoztam című vallomását szülővárosáról, Kolozsvárról; és a Kós Károly „kőráncos arcát” megidéző sorait. Az irodalmár személyes emlékkel zárta méltatását: Bálint Tibor egykor „fénylő homlokú szeretettel” ajánlotta neki egyik új kötetét, és ma is „fénylő homlokú” íróként néz vissza olvasói, tisztelői népes seregére. 

Dr. Kántor Lajos

A kivetítőn az író életéből villantak fel képek

Miután meghallgathattuk az Aranykönyvből az ajánlást – „Bálint Tibor irodalmi munkássága magyar örökség, amiről ezen oklevél bizonyságot tesz. Bálint Tibor nevét az Aranykönyv őrzi” –, a műsorvezető Medgyessy Éva felkérte Bálint Júliát, az író özvegyét és dr. Egyed Emese költő-irodalomtörténészt, a Bálint Tibor Baráti Társaság elnökét, hogy vegyék át a díjat. Az elismerést Veres-Kovács Attila várad-olaszi református lelkész adta át. 

Bálint Júlis és dr. Egyed Emese a díjátadáskor

A díj átadása után Veres-Kovács Attila felolvasta az író Kenyér és gyertyaláng című művét

A pódium kis híján kicsinek bizonyult a látványként is gyönyörű Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar bevonulásánál, akik Kodály Egyedem-begyedem és Ave Maria című műveit adták elő.A hetedik, s egyben a műsort záró díjat Jelenczki István filmrendező jelentette be: a bírálóbizottság Magyar Örökség kitüntető címre tett javaslatot azért, hogy az arra méltó Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar közösségi és léleképítő ének-zenei küldetése is bekerüljön a „Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába”. A jelenleg Amerikában tartózkodó Böjte Csaba ferences szerzetes méltatását Gadácsiné Winzheim Katalin olvasta fel. Ám a dicsérő szavaknál is többet mondott az immár Magyar Örökség-díjas gyermekkórus kristálytiszta hangú előadása – az Angyalok és pásztorok című művet, valamint Bárdos Lajos Hej, igazítsad! dalát adták elő, a díjat is átvevő Czakó Gabriella és Nagy Éva Vera vezényletével. 

A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar 

A ceremónia zárásaképp a díjazottak nevében Koncsol László köszönte meg az ajánlásokat és az egybegyűltek figyelmét, majd a köszönetek és közlemények elhangzása előtt Hámori József elnök zárta be az ünnepséget.

Szöveg és fotók: Laik Eszter