HELYSZÍNI

Árkossy István hetvenedik születésnapja alkalmából festményeinek és grafikai műveinek kiállítása tekinthető meg a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A válogatás betekintés az impozáns, öntörvényű életműbe.

A képtelenség képírója

A népes közönséget vonzó képzőművészeti tárlatot Călin Stegerean múzeumigazgató nyitotta meg, majd Banner Zoltán művészettörténész tekintette át a művész pályájának fontosabb állomásait és méltatta alkotásait.
Banner hangsúlyozta, hogy a művész munkái válaszok korunk dilemmáira.  A kiállított festményeken kívül fekete-fehér és színes tusrajzok, ceruzarajzok, rézkarcok, vegyes technikájú művek, fa- és linóleummetszetek, monotípiák, olajgrafikák, illusztrációk sorát lehetne kiemelni Árkossy művei közül, de ha mindet egy tárlaton kellene bemutatni, akkor a Művészeti Múzeumot pincétől padlásig a képzőművész munkái laknák be – fogalmazott a művészettörténész.

Árkossy 1987 óta Budapesten alkot, de szülővárosával, Kolozsvárral is szoros kapcsolatokat ápol. A szülőföld elhagyhatja a művészt, a művész azonban soha nem hagyhatja el a szülőföldjét. A térbeli és időbeli távolodással a szülőföld nem homályosul, zsugorodik, mert az alkotó mindent, amit lát és álmodik, öntudatlanul paraméterei közé helyezi. Egyszer csak ott találja magát a személyes, kizárólag általa működő művészi univerzumban, egy kis világegyetem közepén, ahol a Szent Mihály-templom harangja szól, és a Farkas utcai templom homlokából kitekintő szempár kíséri lépteit.

Banner megállapítása szerint a művészetet az ismeretlentől való szülte. Ezt az ontológiailag belénk táplált érzést a mai napig nem oszlatták szét a tudományos és technikai civilizáció vívmányai. Éppen ezért azok az igazán jelentős életművek, amelyek nem fulladtak bele a félelembe, hanem felülkerekednek rajta, művészi megoldásokat keresnek a feloldására.  Egy ilyen életmű csúcsán áll Árkossy István. A képzőművész a legkülönbözőbb irányzatokkal – az expresszionizmustól a konstruktivizmuson át a szürrealizmusig, a metafizikai festészetig és a nonfiguratívig vagy éppen a szuperrealizmusig – kísérletezve mutatott rá a ma emberének problémáira. Tette ezt úgy, hogy mindvégig hű maradt a táblaképhez, a grafika és a festészet hagyományos szöveteihez és anyagaihoz.

Árkossynak csodálatos irodalmi „szövetségesei” voltak.  Világszemléletét Bajor Andor, Páskándi Géza, Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domokos, Bodor Ádám, Király László művei határozták meg.  A világirodalom nagyjai, Boccaccio, Jack London, Heinrich Böll, Verne Gyula mellett Arany, Petőfi, Árpily Lajos, Benedek Elek, Palocsay Zsigmond, Páskándi Géza írásaihoz és könyveihez készített illusztrációkat, modern borítólap- és kötésterveket.  Ady Endréről, Móricz Zsigmondról készült portréi az Utunkban jelentek meg, Ady-versillusztrációját pedig az Igaz Szóban közölték.

Kezdetben a ráció, a rend, a harmónia kifejezésére törekedett, majd 1979-től szörnyállatai, az erőszak monstrumai öltenek testet munkáiban. Ettől kezdve a grafika elválaszthatatlan festészetétől. A valóság, a lét abszurditásának a megragadásában csupán a technika és a motívumok változnak, a képzelet és a manualitás intenzitása és töltése marad. Az emlékezet, a plasztikus műgond, a természeti és kulturális jelképek elemeiből alakítja ki a képtelenség képírását. Művészi magatartásának alapvető vonása a szeretet, a kompozíció összhatása mégis olykor ijesztő, félelmetes vagy éppen tragikus. Alkotásai a személyesség erejével hatnak a nézőre. Árkossyra a manapság oly ritka és páratlan szakmai tudás jellemző, amellyel bármi megjeleníthető.
Egyedülálló a művésznek az utóbbi években készített, reneszánsz és a barokk mestereket megörökítő sorozata is, amellyel nem egyfajta menekvésképp próbál visszalépni a régmúlt időkbe, hanem a művészeti alkotások örök hivatását szeretné bizonyítani.  S bár úgy tűnik, az ember meddő küzdelmet folytat a sorsával, éppen a művész hivatása a tökéletesség illúziójával menedéket teremteni a csüggedő léleknek. „Ki szépen kibontja a rettenetet, azzal föl is oldja” – utalt Banner Illyés Gyula Bartók című versére.

Végezetül Kántor Lajos irodalomtörténész hívta föl a figyelmet Banner Zoltánnak a Mentor Kiadó gondozásában 2011-ben a megjelent Árkossy-monográfiájára, amelyet az érdeklődők be is szerezhettek a rendezvényen.

A kiállítás március 31-ig tekinthető meg a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum földszinti termeiben.
                                        

Varga Melinda