HELYSZÍNI

Kollár Árpád, Jenei Gyula, Kiss László és Rhédey Gábor – a Fiatal Írók Szövetségének tagjai voltak a Bretter György Irodalmi Kör legutóbbi ülésének vendégei a kolozsvári Bulgakov kávézóban.

FISZ-est Kolozsvárott

A kilencvenes évek végén intenzív kapcsolat volt az anyaországi Fiatal Írók Szövetsége és az erdélyi alkotók között, számos romániai szerző csatlakozott az írószervezethez, gyakran jelentek meg közös kiadványaik is a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadóval. Aztán a kétezres években fokozatosan „megfáradt” az együttműködés, elmaradtak a közös programok és a könyvkiadás is leállt egy időre. Kollár Árpád lassan kétéves elnöki tevékenysége alatt azonban a kapcsolat újra élénkülni látszik – mondta Zsidó Ferenc író, a FISZ Könyvek Hortus Conclusus sorozatának szerkesztője, aki az esten a moderátori szerepet töltötte be.  Kiemelte a FISZ  és az Erdélyi Híradó közös gondozásában tavaly megjelent Farkas Wellmann Éva, illetve Lövétei Lázár László-kötet jelentőségét, valamint azt, hogy az írószervezetbe immár idősebb alkotók is beléphetnek, megszűnt a korhatár, nincsenek többé úgynevezett szenior tagok.

A meghívottak közül elsőként a legfiatalabb, Rhédey Gábor költészetére terelődött a szó, aki készülő, első kötetéből olvasott föl. Kampány című verse a romániai választási idény miatt nagy sikert aratott, tekintve, hogy a teremben két politikus is jelen volt. Ennek kapcsán Zsidó megjegyezte: „A Bretter Körök arról ismertek, hogyha az ember túléli az első ilyen föllépését, és emelt fővel távozik, mondhatni, poétává avattatott. Rhédey esetében úgy néz ki, hogy ez megtörtént”. A költő válaszul elmondta, hogy nemcsak Magyarországon, hanem határon túl is föllépett már verseivel, de ennyire aktív közönséggel, mint a kolozsvári, még nem találkozott.

Ezt követően Jenei Gyula mutatkozott be, aki Zsidó szerint többek között attól egyedi figurája irodalmunknak, hogy sosem próbálja eladni magát. A Szolnokon élő alkotó, az Eső című folyóirat szerkesztője nagyon sokoldalú egyéniség. Az időben rend van című kötetéről a moderátor elismerően jegyezte meg, hogy azon kevés verseskönyv közé tartozik, amelyet egyszerre végig tudott olvasni. Az Egy érzés leltározhatatlansága című ciklusban a költő az édesanyja halálával, betegségével foglalkozik, ez a könyv leghosszabb és egyben legerősebb vonulata. A ciklus versei körülbelül egy hónap alatt íródtak. Jenei általában akkor állít össze egy kötetet, amikor egy periódust, egy történetet le akar zárni. Most más jellegű műveken dolgozik, amelyek nagy része, akárcsak a korábbi könyve, önéletrajzi ihletésű. Az esten új verseiből is fölolvasott.

A rendezvény másik meghívottját, Kiss László prózaírót Zsidó Ferenc rockerként, amolyan kalandor-költőként ismerte meg, aki a Szindbád nem haza megy című kötetében megrajzolthoz hasonlóan rockzenét hallgató, aktív, nem éppen otthonülő típus. Persze ez azóta változott, a meghívott jelenleg a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanára és a Bárka folyóirat szerkesztője; reggelente már nem föltétlen hallgat rockzenét fogmosás közben, munkája végeztével pedig általában hazamegy – jegyezte meg nevetve. Prózakötete címe kapcsán kiderült: azért esett erre a választás, mert abban az időszakban, amikor a novellákat írta, Krúdy Gyula Szindbádját olvasta, és nagy hatással volt rá. Az esten a Térképnek, háttal című publicisztikai kötetéből olvasott föl.

Kis és egyéb világok című kritikakötetéről is szót ejtve kiderült, hogy 2002 és 2010 között harminchárom kritikai munkát írt, és eredetileg mindet bele szerette volna tenni a könyvbe. Végül azokra a szövegekre esett a választása, amelyek valamilyen szinten párbeszédben állnak egymással, egy-egy kis világ működésével foglalkoznak. A szerzőt olvasóként is inkább az apróbb részletek foglalkoztatják, mint például a mondat szerkezete egy regényen belül.

Utolsóként Kollár Árpád olvasta föl újabb alkotásai mellett Nem Szarajevóban című kötetének egyik cikluszáró versét. E könyvéért Sziveri János-díjjal tüntették ki. A Fiatal Írók Szövetsége és Erdély, a határon túli irodalom viszonyára kitérve elmondta: az idei, első Nemzetközi FISZ-táborban az egész magyar nyelvterületről nagyon sok fiatal, tehetséges alkotó vett részt, többek között a kolozsvári Bretter Kört is vendégül látta a rendezvény.  „A magyar irodalom története a kézfogások története” – hivatkozott Illyés Gyula híres mondatára, amelyet gyakran idézett Ilia Mihály is, a Tiszatáj közismert szerkesztője. A FISZ-elnök szerint ezek a kapcsolatok csak akkor működnek igazán, ha az alkotók találkoznak egymással, barátságok szövődnek, számos rendezvényük, mint az idei FISZ-tábor is ezt a célt szolgálta.

A beszélgetés második része a magyar irodalom egységének örök kérdéskörét boncolgatta. Szükség van az anyaország, Erdély és a többi határon túli irodalom kommunikációjára –állapította meg ezzel kapcsolatban Rhédey, aki szerint a közös irodalmi projektek, könyvek, rendezvények termékenyen, ösztönzőleg hatnak az alkotókra. Jenei Gyula elmondta, hogy huszonöt éve járt legutóbb Kolozsvárott, ezért is nagy élmény számára ez az est. „Egy magyar irodalom van, amelyben megvannak persze a sajátos ízek és színek, de az a lényeg, hogy olyan irodalmunk legyen, ami működik, szól valamiről” – hangsúlyozta.  Az Eső című folyóirat kapcsán megjegyezte, hogy míg korábban az irodalmi lapok általában valamilyen irányzat köré csoportosultak, most gyakran a lokális szempontok is szerepet játszanak. Bár az Eső határon túliakat is közöl, a szolnoki kötődésű szerzők nagyobb arányban publikálnak benne.

Kiss László hangsúlyozta, hogy a Bárka egységes magyar irodalomban gondolkodik, erdélyi, vajdasági, felvidéki szerzők is teret kapnak a lapban, és tőlük is kérnek a határon túli szerkesztők kéziratot. A rendezvények terén is nyitottak, a Gyulai Várszínházban nemrég szervezett székely stand up comedy is ezt bizonyítja.

Kollár zentai lévén doktori dolgozatában a vajdasági szerzőkkel, a vajdasági irodalom kezdeteivel foglalkozik. „Egységes magyar irodalom van, amelyben nyilván vannak helyi ízek, amelyek másképp fejlődnek. Keressük egymással a kapcsolatot, hiszen teljesen mindegy, hogy hol van a FISZ irodája, ha nincsenek meg az élő kapcsolatok az írók, költők között.” Fölmerült az is, hogy jó volna, ha a vajdasági alkotóknak szintén meglenne a saját intézményrendszerük, ahogy az erdélyieknek az E-MIL. Kollár zárszóként megállapította: bár a magyar irodalom egységes, intézményrendszerét tekintve többközpontú.

A következő Bretter György Irodalmi Kör vendége Zudor János költő lesz, akivel Selyem Zsuzsa és László Noémi beszélget majd. Ezen a rendezvényen az is ki fog derülni, hogy ki lesz az irodalmi műhely új elnöke.
                                        

Varga Melinda