Balatónia hősei

HELYSZÍNI

Ha környezetünkben unatkozó gyermek tengeti a vakáció hosszú napjait, keresve sem találhatnánk jobb nyári olvasmányt számára egy különös nevű fiúcska: Rév Fülöp kalandjainál. A bemutatón jártunk.

Balatónia hősei

Óriási érdeklődésre, persze, nem lehet számítani egy könyvbemutatón a tomboló júliusi hőségben, de azért a Libri Mammut kávézójában csak összegyűltek maroknyian egy különös regény jóvoltából. Köztük egy lelkes gyerekcsapat, amelynek egy-két tagjáról gyanítottuk, hogy szoros rokoni kapcsolatban áll a szerzővel…

Víz itt is volt elég, ha nem is annyi, mint a Balatonban

Ha a főváros lakosságának java ilyenkor a Balatonba lógatja is a lábát, nekünk a bemutatón egész Balatónia jutott: ebben a birodalomban játszódik ugyanis Jeney Zoltán lovagregénye, a Rév Fülöp. Nem meglepő, hogy e királyság közepén egy jókora tó terül el – tudtuk meg a szerzőtől, akivel Balázs Eszter Anna, a Kolibri Kiadó főszerkesztője beszélgetett. A Kolibri különösebb hírverés nélkül alakult meg a közelmúltban, s a nevére rákeresve nem kell sok kattintás, hogy világossá váljon: a Libri gyerekkönyves szektoráról van szó, amely magyar szerzők művein kívül például a most igen népszerű Jo Nesbo gyermekkönyveit is megjelenteti.

Balázs Eszter Anna és Jeney Zoltán

A Rév Fülöp nyolc–tíz éves címszereplő hőse nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy az általános mozgósításban útra kel, hogy megszerezze azt a csodálatos virágot, amely az egyetlen gyógyír Csobánc király, a birodalom uralkodója súlyos betegségére, a Kiliti-lázra. A küldetéshez társakra is akad, például Ádánd vitéz személyében, és az egyre gyarapodó kompániának útközben természetesen meg kell küzdenie némely ellenfelekkel is, például a gonosz Vörös Lovaggal. Fülöpnek közben segítője is akad: a szép Akarattya hercegnő, Csobánc király lánya. A nevek nem véletlenül ismerősek, hiszen a Rév Fülöp éppen ebből a mókás ötletből építkezik: mialatt a történet kibontakozik, körbejárjuk szinte az egész Balatont és környékét.

Lovagvárhoz méltó torony a könyvből

Nem tanmese tehát, mégis tanít: a gyerekolvasók minden didaxis nélkül juthatnak kellő földrajzi, s ezáltal művelődéstörténeti ismeretekhez is. Emellett számos ötletes, humoros nyelvi játék épül be a regény szövegébe, amelyeken a felnőtt olvasók is jól szórakozhatnak. Jeney Zoltántól kaptunk egy kis áttekintést a lovagregény történetéről is: e műfajból sarjadt ki egykor maga a regény, s általában a szélesebb közönségnek szánt irodalom. A szerzőtől a kor egyébként sem áll távol: mint Balázs Eszter Anna kérdésére elmondta, középkori verseket fordít. (A meseregénybe is kerültek vicces limerickek, melyekből néhányat meghallgathattunk.) Bár az író többet, sajnos, nem árult el magáról és munkásságáról, de a középkori versek említésére neve ismerősen kezdett csengeni. És csakugyan, utólag kaptunk észbe: Jeney Zoltán az Udvariatlan szerelem című, „pikáns” középkori költészeti antológia egyik fordítója. (Tekintettel a szinte létszámfölényben lévő gyerekközönségre, megbocsátható, hogy ezt a témát nem hozták szóba. Jeney néhány további művére egyébként az Újnautiluson bukkantunk rá.)

Feladvány is volt, de a boldog megfejtő rokoni kapcsolata nem zárható ki

Miközben a regény kezdetén a képességeit alábecsülő Rév Fülöp teljes hősiességében kibontakozhat, a megoldáshoz is sikerül közelebb jutnia a kis csapatnak – ennyit talán elárulhatunk, anékül, hogy elmondanánk, mi a történet vége… Jeney Zoltán jó felolvasó is: több részlettel is szórakoztatta hallgatóságát, amelynek gyerektagjai boldogan „rohanták le” a bemutató után, s e hálás fogadtatásban vélhetően a jövőben többször is részesítik majd nem csak saját gyermekei.

Szöveg és fotók: Laik Eszter