Méltó kezekben Németh László hagyatéka

 

 

 

 

 

 

 

 Fenti idézet fogadta a pódium melletti kivetítőn a látogatókat, rokonokat, ismerősöket, akik Németh László írói kéziratos hagyatékának ünnepélyes átadására érkeztek a Károlyi Palota Vörös termébe november 23-án délután öt órára. A másik oldalon felhalmozott dobozokban a kincs, jegyzetek-írások kötegei, amelyek immár a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonába kerülnek.

Az eseményen megjelentek az író lányai, Ágnes és Judit – Csilla betegség miatt nem jöhetett el –, a múzeum részéről pedig Cséve Anna irodalomtörténész, és a hagyaték kezelője, Varga Katalin, a kézirattár főosztályvezetője.

 

 Varga Katalint személyes emlékek kötik a Németh László hagyatékhoz, és a dátumok mentén haladva ismertette kapcsolatát az írói örökséggel.

 Az anyag 1989-ben került letétbe, amikor még kezdő munkatársként vett részt a múzeum munkájában. Már ezt megelőzően is sok Németh Lászlóra vonatkozó kéziratos anyag állt rendelkezésre, így Kristó Nagy István, Gulyás Pál és Móricz Zsigmond hagyatékaiból.

Kristó Nagy István családi kapcsolat, Gulyás Pál az író legjobb barátja, Móricz pedig az első számú mestere – utóbbiról az átadást kísérő műsorból átélhető bizonyítékot kaptunk.

Az 1989-ben kezdő kézirattáros egyik első munkája volt, hogy a Szilágyi Erzsébet fasorból elhozza a hagyatékot. Németh Juditéknál volt az átvétel, Láng József, az akkori vezető irányításával letéti szerződést kötöttek. 1990 januárjában mindehhez filmek, meghívók, egyéb anyagok kerültek Ágnestől. 1992-ben jelent meg a XX. Századi magyar írók bibliográfiája sorozatban a Németh Lászlóra vonatkozó kötet, Hartyányi István gondozásában. Így az azóta megjelent és hozzáférhetővé vált anyagok esedékessé tennék egy új bibliográfia kiadását.

 

1998-ban indult a Digitális Irodalmi Akadémia, 1999-ben már Németh Lászlóra esett az egyik választás, ami alkalmat adott arra, hogy a letétből választhassanak. Három lánya, Ágnes, Judit és Csilla jelölték ki közösen az erre szánt anyagot. A letéti szerződésről tudni kell, hogy ezzel az anyag nem jut el a katalogizálásig, csak listázzák, mert bármikor visszakérhetik a letétbe adók. Ami viszont megvételre kerül, az már a múzeumé, illetve a magyar államé.

2011-ben Németh Judit felkereste a múzeumot, két-három alkalommal hozott anyagot, –kamarakiállítást láthattak belőle az ünnepség résztvevői és vendégei a terem bejáratánál – s ekkor érlelődött meg a gondolat, hogy ezt a hatalmas életművet a PIM megkaphassa ajándékba. A hagyaték fejében a múzeum vállalja, hogy évente nyilvános megemlékezést tart az íróról.

 

A kézirattári főosztályvezető személyes hangú ismertetőjét követően a Homályból homályba című, életrajzi írásokat tartalmazó kötet egy 1943-ban keletkezett írását olvasta fel Bauernhuber Enikő, melyben az író Móricz Zsigmonddal való kapcsolatát eleveníti fel. Móricz „az egyetlen ember volt az országban, akinek fiúként tudtam volna a lába elé ülni.” – vallja Németh László. Hallhattunk a Kelet Népe kiadási nehézségeiről, az Iszony című regény elkezdéséről és az egyidejűleg megrendelt Széchenyi tanulmányról. Megható az a rész, melyben Móricz, az íróbarát és mentor a Cseresnyés színházi előadásáról sürgönyt írt, s amely „énalám az a húsz sor visszarakta a földet” érzését váltotta ki a máshonnan kritikai támadásokat kapott fiatal pályatársból.

A felolvasás után egy 1963-as, Tóbiás Áron készítette interjút vetítettek le, melyben szó esett A kísérletező ember tanulmányainak keletkezéséről, arról, hogy az irodalmat Németh László más foglalkozások mellett – iskolaorvosként, óraadó tanárként, műfordítóként – művelte. Vallomásában szólt a Babits mellől való kitöréséről: nem haragudott a költőre, de egész másképp írt immár függetlenül, saját folyóiratába, a Tanúba. Szó volt a beszélgetésben a Válasz létrehozásáról, a világról való tudnivalók szisztematikus újratanulásának igényéről, az író napirendjéről, mely szerint délelőtt kilenctől tizenegyig dolgozott, délután pedig ügyeket intézett.

 

A műsor végeztével Judit és Ágnes, valamint a hagyatékot gondozó és átvevő Varga Katalin virágot kaptak, E. Csorba Csilla főigazgató is egy csokorral fejezte ki háláját az örökösök nagylelkű ajándékáért. Németh Judit még elmondta, hogyan nézegette sokszor az otthonában őrzött emlékeket, és jutott arra, hogy mindezt a Petőfi Irodalmi Múzeumnak kell ajándékozni. Az ünnepség pedig megerősítette benne azt az érzést, hogy méltó kezekbe került az írói örökség.