Irodalmi Jelen

VERSTÖRÉNÉS 2011.02.11 – TANDORI DEZSŐ: A RÖVID IDŐ TÖRTÉNETE

2011. február. 11. - 11:15

És szétkallódnak ők, ha meghalok.
Ez az életem, hát képzelhetetlen.
Nem leszek. Pedig nem.
Igen.

TANDORI DEZSŐ

A RÖVID IDŐ TÖRTÉNETE

Repro és plusz

“Jobb, ha verskereket nem fenekítünk a dolgoknak”

E dolgok nem oly mélyek.
Egy kicsi veréb lénye mély.
A rejtélyek mélyek.
Ezek itt csak
virtuóz költők emlékének
hódoló zsengények.

Direkt nyelvtanfolyam, gyorstalpaló

Cow boy.
Cow girl.
Kaugummi.
(Angol, német, de van francia stb. is, változat)

Gyorstalpaló étterem

(Zsenge) lúdtalp
       Pulp (fiction)
       Cipőtalp
       Cipótalp

Egy témára

Mit tesz? Hosztessz.
Hosztessz mit tesz?
Tesz, vesz, nem vész.
Esz, nem ész. Mit esz,
Hosztessz hosszt esz,
szélt esz.
Összetesz, széttesz.
(Olcsó? Hosztessz
nem olcsó.)

Hosztessz Szója

Szója, Száva.
Szója, szava.
Szava borsa
Hosztessz szava, borsa.
Sót, borsot? Vacsiznak.
Hosztesszen vacsizma,
vapapucs. Szava sara,
Sara-Bora, Bora-Bora.
Ne folytassuk.

Hosztessz-téma, még

Rég volt, nyelvtörő: “Mit sütsz kis szűcs?
Sült húst sütsz kis csűcs?” Barom idők.
De ma: “Hosztessz, mit esz? Sült húst
esz hosztessz? Húst süt hosztessz?
Sült hús mit tesz?” Stb.
Vacsoráznak. Hosztessz-csizmát
símogatnak. „Velem vacsizz ma!”

A szél

A szél: minek a széle?
De szél-e? Vagy közép?
Túlsó szél?
A túlsó szél! gondolt Hamlet.
S a szél elül.
A szél hátul (olcsó).
A szél elül, de miül?
Miül ül el szél, ha elül?
És ha hátul?
Miül ül el szél, ha hátul?
Nem virágul.
Virágok nyílnak a szélben.
A szél virul, virágul.

Puszta-téma

A puszta télen.
Káposzta télen:
vermelt káposzta.
S a puszta?
Itt pusztulok
a pusztában.
Nem az, hogy lepusztulok,
elpusztulok,
csak puszta leszek.
Puszi, puszi,
Puszti.

Szellemi munkás

Blokkol.
Blogol.
Szellemi munkás:
nyári mikulás.
Hómunkás:
milyen mikulás?
Mókusoknál
mókus-mikulás.
Mikulás? Kulás.
Kulás, mikulás!
(Lódulj, munkára kb .)
Persze, télen. A Persze Télen.

Kérdések kérdései

Érintkezés a mikulás?
Micsodás?
Érintkezés a puszta?
Addig pusztulva:
feltétlen.
Kötve hiszem,
hogy az érintkezés
elhagyása
bármit is megoldana.

Repró és rekontra

És szétkallódnak ők, ha meghalok.
Ez az életem, hát képzelhetetlen.
Nem leszek. Pedig nem.
Igen.

Vaduljunk, akkor

Anyagcserezavar. Anyagcsavarzavar.
Anyacsere anyagcsere. Anyát cseréljen,
ki anyagcserét cserél . Anyagcsereátültetés.
Anyagcserép. Anyagcserecserép.
Megöntözted anyagcserédet? Vörös borral öntözöm,
anyagcserepekre ne… hulljön. Ö-vel, rím:
és törjön. Anyagcseréptörés. Mire akartam
kilyukadni? Egyszerűen kilyukadtam.
Kilyukadt ez.

Régi mondás: Mindenki árt az egészségnek!

Napi élet

„A rendszerváltást én a gyógyszerárakkal fogadtam el”
(Ilyeneket hallok a piacokon. Magamban beszélek ott.)

Szétkallódik, széthull

Széthül.
Összehül inkább?
A lebbencsleves, töltött káposzta, stb.
úgy az igazi, ha összeérik.
Előbb ős zehül, persze.
Ugye, az összehűlés szó
nem akkora badarság mégse.

Járok-kelek

Ilyenek járnak a fejemben, mondom a piacokon,
míg én itt járok-kelek. Járnak a fejemben
ezek a dolgok, s míg én kallódok
(fejem egy dóm, egy kallódó dóm; kellő dóm?
kétes), ők nem kallódnak, ők szinte törvényszerűen,
köztörvényszerűen összeállnak… lásd: „Széthulltam arra
az egy darabra, ami mindig is voltam.” És már egyetemi koromban
is főleg írással lógtam, összezülltem, szét.

A lét tűr, elme

J.A. műveivel egy gyár palánkjai mellett
haladva ismerkedtem.
Haladva ismerkedünk.
Vagy helyben. Járva.
Mint Hamletnél a hajnal, „járdal”,
mily szép. Jár-dal, haladó ének.
Persze, a közönség kedvéért átírják.

Átírtam magamban én is J.A.-t,
Arany J. mondja, mindig (sokszor)
átírjuk, amit szeretünk, O Vilde meg
azt mondja, mind megöljük, akit szeretünk,
ezt saját önszeretetére érthette
igazán, a szegényke.
Kitetszik, mint a lét türelme,
így alakítottam, hogy mit formálhassak
belőle? Ki tetszik, ugyan ki, mint
a lét türelme? A türelem tűrkőzik,
nekitűrkőzik, gyűrkőzik, ül domboldalon,
kis szirten, elgyűri-tűri nadrágja szárát,
ingujjával nekitüremkedik, egyébbel aztán,
tizenévesen nekem
J.A. megbőgető élmény volt,
Arany J. is mindenféle.
De térjünk a tárgyra.
Tárjunk a térdre,
a térdek közé,
vagy a térdek tárnak.
A tárnák. S a vázazó oszlopok.
Ha beomlanak… ez évtizedekig
megrendítő volt, kép a halálra,
és hogy ne, ne, mindig újra
nyitnák a bányászok az aknát,
amíg szívük dobog. És medvék,
madarak jöttek be nekem erre.
Ez is így jött, ez így is jött.
Úgyis jött volna, persze.
Jöttlen, még úgy is.

Napjaim múlása

Ennél nagyobb közhelyet. Ilyet én így érzékelek:
minden kitelt, telt, teljes-féle nap:
a teljes tragédiához vezet.
Az utolsó naphoz. Ez a csodakedd-rémszerda
effektus. Nem tudnak mit kezdeni vele.
„Ki egzisztencialista ma?” mondta rám egykori hívem.

„A rövid idő története”

Most egy őrjítően jó. Megyek, villamoson,
ez is bizonyos piac, látom,
egy fiatal ember egy könyvet olvas,
tanul b előle, emlékezetbe vés, látom,
dolgokat. Mindegy. Mi a könyv címe, nézem.
AZ IDŐ RÖVID TÖRTÉNETE. Szép , divatos, maias.
De beugrik: mi lenne, ha:
A RÖVID IDŐ TÖRTÉNETE
lenne a könyv? Az idő története, összefoglalás,
lehet 127 oldal, 452 stb. De a rövid idő
története végtelen. Hiszen csak a tárgy
a rövid idő, a feldolgozásról nem mondtunk
ilyet. Összefoglalva: az idő rövid története véges,
a rövid idő története azonban végtelen.

Alakos végtelen

Ülő végtelen? Háromrészes végtelen?
Horgász hallal? Az intelem?

Innen és túl

A Nap… együtt sírunk, együtt örülünk.
Ha napfényben esik, az ördög veri nejét, ez
nem korszerű mondás. Mégis: a Nap
túlsír, is, vadul ragyog.
A nap túl-ír, jav., túl-sír, sírontúli
ragyogás. Síron innen ragyog, síron túl ragyog.
de ezt már írtuk, súl ne tírjuk, súl ne. Egy stíl.

Síron innen, síron túl.
Innensírni, túlsírni.
Ha nem sírsz eléggé,
innensírsz.
Különben túlsírsz valamit.
Van itt középút?
Ne sírj!

Szederfa

Szederfa, sedre fa!
Sudár fa, sodró fa.

Megmérkőzés

Nem tudok veszteg maradni.
Nyerteg akarunk lenni.
Nyertegben érezte magát.
Nem akarta veszteg érezni magát.

Már volt róla szó, de nem elég

Minden nap egy-egy boldog állomás,
a boldogtalan vég felé
boldogtalan út.
Csak a már boldogtalan útnak
van boldog vége.

Könnyű a nullának!

Könnyű a -nak!