Luca széke 11.
Luca tudja, az ágyban dől el minden. Ha nem is minden, mégis minden. Tanulj, figyelj, jegyezd meg a gesztusokat, a reakciókat, tárold őket, mondja a fapinának és a facsődörnek, akik fapinából és facsődörből állnak. Az erő(szak), a túlhabzott ego, az önzés, a hatalom, mert a világ ilyen, a putritól a palotáig működik, hasznot hajt, sikert sikerre halmoz. Az ágyban viszont nem működik, így Luca. Tehát a hatalmasok, az egocentrikusok, a sóherek, az erőszakoskodók, magyarul mondva: a fapinák és facsődörök – az ágyban meg vannak lőve. Csak néznek, hogy akkor most mi van? Nem értik. Nem is érthető. Az ágy a legragyogóbb demokrácia terepe. A szabadságé. Ahol szabadság van, ott szabadság van.
Luca széke 12.
Luca széke 11.
dec. 23. csütörtök
Luca tudja, rendben, hogy türelem, család, összetartozás, hagyománytisztelet, helyismeret. Rendben, az ember ismeri feladatait, kötelezettségeit közvetlen környezetében, tágabb környezetében, a Földön, a világegyetemben (csak hogy túlzásba ne essünk).
Luca tudja, a feladatok nehezek.
Az önmegtartóztatás a feladatoknál is nehezebb.
Tudja, mi aranyozza be a napokat, az erőfeszítéssel, rabszolgamunkával teli hetet. Tudja, a szerelemnek nincs párja. Egyszerűbben: a szerelem páratlan (páros). Hogy a kettős öröm (mint a kettős kín) a valódi öröm. Arra vagyunk ítélve, hogy az öröm fele jusson, hogy a kín fele jusson. Nem szakadunk bele. Egyikbe sem. És a kettős gyönyörről nem mond semmit, mert Luca ugyan liberális, nyitott, szabad szellemű szent, de tudja, hogy nem kell mindent kimondani, az ágyi mutatványok minősége rendszerint ráfestve az alanyra, nem szükséges kimondani, szétfogalmazni. A nap nem ragyog úgy, mint két ember boldogsága, mondja Luca, nincs az a fekete felhő, amin át ne törne.
A választás. Ott dől el, hogyan választol, mondja Luca. Az ügyetlen lovast ledobja a ló, elveszíti az első körben. Az ügyes lovas és paripája inai, izmai összeforrnak. Egy bőrbe vannak kötve. Csak a két szív dobban, a két száj lélegez (ha tud, ha nincs tele éppen).
Luca tudja, az ágyban dől el minden. Ha nem is minden, mégis minden. Tanulj, figyelj, jegyezd meg a gesztusokat, a reakciókat, tárold őket, mondja a fapinának és a facsődörnek, akik fapinából és facsődörből állnak. Az erő(szak), a túlhabzott ego, az önzés, a hatalom, mert a világ ilyen, a putritól a palotáig működik, hasznot hajt, sikert sikerre halmoz. Az ágyban viszont nem működik, így Luca. Tehát a hatalmasok, az egocentrikusok, a sóherek, az erőszakoskodók, magyarul mondva: a fapinák és facsődörök – az ágyban meg vannak lőve. Csak néznek, hogy akkor most mi van? Nem értik. Nem is érthető. Az ágy a legragyogóbb demokrácia terepe. A szabadságé. Ahol szabadság van, ott szabadság van.
Valahol már elhangzott: Luca emberből van. Éppen úgy érez, mint a földi ember, de számtalan évének, tudásának és tapasztalatának köszönhetően esze annyira fölszaporodott, hogy nincs az a messiás politikus, aki milliomodrészével rendelkezne.
Luca okos. Ismeri a múltat, a jövőt. Minden halandó ember múltját, jövőjét. És ha nem mondja, csak jelzi, mit tegyél, és mire várhatsz, az is nagy eszét, végtelen bölcsességét bizonyítja.
Tudja, mire képes a szerelem. Mire a hiánya. Ezért nem hagyja ki programjából a szerelmi jóslást. Akit jó hír köszönt, viszi magával, vele nyitja a következő esztendőt. És nem mindegy a jó remény.
Például a dió. Luca napján a lányok diót kötnek zsebkendőjük sarkába. Karácsony böjtjében ébredés után az ablakban feltörik, és szép lassan eszegetve várják, ki megy az utcán. Ha legény, ő lesz a jövendőbeli. Ha a pasi öregebb a kelleténél, neve a jövendőbelié. El lehet játszogatni ezzel, ha a faluban él – mondjuk – hetven választható János.
Faluszéli leány számára nem alkalmatos a dió, ugyan ki ballag el faluszéli ablak alatt, hacsak a részeges kondás nem?
A várakozás egyik legkedveltebb kitöltése a szerelemgombóc készítése. A lányok férfineveket írnak cédulákra, és ezeket gombócba csavarják, mint a jós-süteménybe a kínai szakács. Amelyik cédulát rejtő gombóc először bukkan elő főzés közben a vízből, olyan nevű férjre számíthatnak. Néha, hogy bonyolítsák az ügyet, üres gombócokat is főznek együtt a nevesekkel. Ha üres gombóc bukik elsőként a víz felszínére, azt jelenti, lány a következő évben pártában marad.
Ennél egyszerűbb, és kevesebb konyhamunkát igénylő jóslás a lucacédulák írása. A lányok egy-egy fiúnevet rajzolnak tizenhárom egyforma cédulára, összegyűrik, és Luca napjától karácsonyig mindennap elégetnek egyet. Karácsonykor a megmaradt cetlit kibontva megtudják jövendőbelijük keresztnevét. A rafináltabbja, és akinek jut látható legény, egyetlen nevet ír a tizenhárom cédulára. Őt nem éri meglepetés.
Aki plusz bizonyítékot kíván, Luca megoldja: „Vágj egy meggyfaágat, tedd vízbe, hogy karácsonyig kizöldüljön.” Luca napján gallyakat helyez vázába a kíváncsi leány. A gallyak karácsonyra kizöldülnek, márpedig kizöldülnek, eleve olyan helyre rakta, ahol megtörténik, a leány bízhat a gyors férjhezmenetelben. A lányok, aki a jóslat beteljesedésében tevőleges rész vállalnak, az ág apró, titkos darabjának titkos helyen megmutatják a kispét, ezt az arasznyi ágacskát, a rügyekre vigyázva, magukkal viszik az éjféli misére, ahol titkosan megérintik a kiszemelt férfiút, aki teljes bódulatban tölti a következő heteket, mint a narkós.
Ismertünk az ezredfordulón egy asszonylétre bőven megérett harmincas nőt, aki miután varázslatos sebességgel levadászta a boxeralsót (többek között), éjszakára a párna alá dugta, mondja egy derűs adatközlő. Amikor alvásra került sor, azon aludt. A Luca-napi hagyomány szerint, akivel álmodik, az lesz a férje. Mert már nagyon akart férjet, gyereket. Más dolog, hogy velem nem álmodhatott, én, mondja hunyorogva az adatközlő, nem lehettem férje, mert férj voltam.