Különleges vendéggel nyitotta meg az irodalmi évadot a kolozsvári Bretter György Irodalmi kör. A budapesti Napút folyóirat szerzőire, szerkesztőire ugyan nem voltak olyan sokan kíváncsiak, mint általában más bretteres vendégekre, ám az est minősége kárpótolta mindezért mind a meghívottakat, mind a jelenlévőket.

Nyitott út a nap fele
 

Hogyan lehet rábukkanni egy Janus Pannonius kézirat hátralevő részére, miként olvad össze a nyolcvanas évek rockzenéje a népballadával, majd csapódik le egy makámában, szeretik-e Erdélyben a magyarországi irodalmat és annak képviselőit kérdésekre kaphatunk választ a Napút kulturális és irodalmi folyóirat bemutatkozó estjén. Szondi György, a lap főszerkesztője elmondta: a Napút 1999-től létezik, most szerkesztik a 118. lapszámot, minden szám tematikus, ennek megfelelően a folyóiratok színe is változó, nyitottak minden témára, a szociográfiától, a történelmi, képzőművészeti és nem utolsó sorban irodalmi kérdésekig, alkotások publikálásáig. Mesélvén a legérdekesebb lapszámokról elmondta: a sárga lapszám Lászlóffy Aladár hetvenedik születésnapjára készült. A kék a Magyarországon élő kisebbségi kultúrákat mutatta be: németeket, szlovákokat és most van előkészületben a szerbekről szóló. A narancssárga, a Kolozsvárunk című lapszám a kincses városról szól, annak nevezetesebb alkotóinak írásait, izgalmas művészeti és kulturális emlékeit, jelenségeit taglalja.
Szonditól megtudtuk, ez az első kiadvány, amely határon túli városról szól. Olyan izgalmas témákkal is foglalkozik a Napút, mint Csáth Géza pszichiátriája, orvosi felfedezései, a Halomból szám pedig haikukat tömörít magába. Mint az kiderült: több haikut tartalmazó lap van már a hátuk mögött, a műfajjal kapcsolatban hirdettek pályázatokat, ennek anyagából állt össze a szám, először egy téma nélkülit majd egy falevélről szólót készítettek el, a mostani, a Halomban haiku című a halom témáról tartalmaz írásokat.
Fontos megemlíteni, hogy a Napút 2003-tól Napkút néven kiadót is működtet, melynek jellegzetessége a bensőséges hangulat, a személyesség, a szerzőkkel való interaktív kapcsolattartás, a színvonalas és kuriózumjellegű kiadványok publikálása – derült ki. Szondi beszélt továbbá a Cédrus pályázatról is, amelyre bárki, bármit beküldhet egy éven át, a nyertes írások pedig egy kiadványban jelennek majd meg. A folyóirat nyitottságát, változatosságát bizonyítja az is, hogy diákszleng, szójátékgyártás, a szociológia is megfér a szépirodalmi, művészeti írások mellett – tudtuk meg. Másik előnye a Napútnak, hogy pályakezdőknek biztosít teret az induláshoz, valamint, hogy nyitott a határon túli szerzők fele is. Mindezen nem is kell csodálkozni, hiszen maga a Napút főszerkesztője is Bulgáriában készítette eddig a lapot, nemrégiben tért csak vissza Magyarországra. Király Farkas és Borbély Tamás erdélyi származású szerkesztők, így könnyebben átlátható a hátárontúli irodalom, kulturális jelenségek. 
Szondi arra is rámutatott, a Napút szerkesztése tulajdonképpen egy nagy álomteremtés az ő személyes őrülete, hiszen nagyon sokáig támogatás nélkül működött a lap, a jelenlegi pénzalap sem elegendő mindenre. Kihangsúlyozta: hírverés, reklám nélkül nehéz kitűnni a csaknem száz magyarországi folyóirat közül, reklámot pedig Bulgáriából nehezen tudott csinálni. Éppen ezért a Napút még nem kapta meg azt a helyet a magyar folyóiratok között, amelyre valóban érdemes.
Az esten továbbá sor került Borbély András, Mátyus Aliz író és Toót Holló Tamás író, újságíró szövegeinek felolvasására is. Tóth Zsolt elmondta: „érdekes találkozás volt a mai, az esten éppannyira izgalmas társítások történtek, mint az ő szövege amilyet próbál bemutatni. „Tüzek villantak, kortyok kortyantak, megszólalt egy zongora, majd dübörgő zene a kávézó többi teremrészlegeiből, mindehhez az alkotások felolvasása is társult adalékképp” – ecsetelte.
Az Üsse kő című regény is ilyen izgalmas montázstechnikára alapszik – tette hozzá.
Mint azt hallhattuk egy garabonciásról szól, aki a sárkányt nem legyőzni, meglovagolni szeretné, keveri a népballada, népdal és ’80-as évek rockzenéjének stíluselemeit, szerinte az alapelem mindenik műfajban a bujdosás motívuma. Mindezt az arab irodalomban gyakran használatos makáma műfaji keretei között teszi.
Szentmártoni Szabó Géza, irodalomtörténész egy Janus Pannonius által írt panegyricus kulisszatitkaira mutatott rá. Megtudtuk, erről a költeményről könyvet is írt, amelyből érettségi tétel lett. A panegyricus Anjou Renéről, egy velencei patríciusról szól, akinek a politikai ambíciói „szolgálatában állt” a költő, nevezetesen dicsőítő költeményeket kellett írnia róla. Az említett panegyricusnak azonban csak a fele volt meg mindaddig, amíg maga Szentmártoni filológusi kutatómunkája által rá nem bukkant az eredetire, Nápolyban. Mint megtudtuk: nagy segítségére volt az internet, hiszen itt bukkanhatott rá arra az 1989-ben íródott francia folyóiratra, amely segítette a szövegrész hiányzó részének megtalálásában, ezt követően egy nápolyi egyetemi tanár jutatta el hozzá a költő jegyzetét.
A továbbiakban a magyar és antik irodalom kapcsolatáról beszélgettek a jelenlévők. Felmerült az is, hogy Janus Pannonius Itáliában is elismert költő volt, de más magyar költőre, íróra is nagy hatással volt az antik irodalom bőséges tárháza. A következőkben Bréda Ferenc író, költő, esztéta izgalmas vitatémát vetett fel. Meglátása szerint ugyanis azért voltak olyan kevesen a Bretter nyitóülésén, mert az erdélyi irodalmárokat nem igazán foglalkoztatja a magyarországi irodalom, a folyóiratok még kevésbé. Ezzel arra kívánt rámutatni: az erdélyi és magyarországi közeg között nagy a „szakadék”, amely nem jó értelemben hoz másságot mind a két fél részére. „Mi egy más világban élünk, noha magyarul beszélünk, a latinitás hatása elkerülhetetlen”. Más hullámhosszon mozgunk – magyarázta. Úgy véli viszont a Napút esetében ez a különbség nem érzékelhető, a lap nyitottsága, magas színvonala eltörli ezeket a gátakat, korlátokat. „ Nagyon jó fórum a Napút, amelyben szívesen közölnek a határon túli szerzők is”. Bréda rákérdezett arra is, hogyan sikerül a folyóiratnak egy hullámhosszon lennie a határon túli szerzőkkel is, miként maradhat meg ennyire színvonalasnak, sokoldalúnak.
Szondi szerint mindennek titka az a fajta egyedi őrültség, elszántság, amellyel minden szerző, szerkesztő hozzááll a kérdéshez.
Potozky László író, a kör elnöke ellent kívánt mondani Brédának a tekintetben, hogy a folyóiratok nem érdeklik a brettereseket. Úgy látja, hogy mindez nem így van. Hangsúlyozta azt is, hamarosan a Hitel lesz a vendége a Bretternek. Potozky szerint főként a pályakezdő szerzők számára nagyon fontos volna eljönni az ilyen rendezvényekre, hiszen ez által lehet interaktív kapcsolatot kialakítani, barátságokat kötni anyaországi szerkesztőkkel, így pedig nő a publikálás lehetőségének esélye. A továbbiakban több izgalmas Bretter Körre számíthatnak az érdeklődök, Papp Attila Zsolt, a Hitel, a pályakezdő szerzők bemutatkozása mellett ebben az évadban lesz nőnapi felolvasóest az erdélyi irodalom krémjének közreműködésével, valamint Anonymus-est is.

Varga Melinda