MEMENTO

Arcát takarta – majdcsak elfelejted –
és hangját is az öntött olvadót
bokái vibráló ívét s a mellét
mit sejtettél csupán… s a takarót

KÖLTÉSZET

kenyérfogoly
öklében parázs
és lassan átég
sorsvonala

KÖLTÉSZET

 
Körmömmel arcokat
karcolok bőrömre, testet és még két kezet,
hogy a pálcikaember életre kelhessen.
Mintha nem is az én bőröm lenne.

 
 
Ide értem. Drótfonatok, bódék, ház mögötti sufnik szolgálnak az útra...

 KÖLTÉSZET

Ahogy az ember magára próbálja rég nem hordott, szekrényét eltömítő, mindigis érdektelen, unott ruháit, mielőtt berakna egy újabb adag mosást, ideig-óráig megfelelek.

VERSTÖRTÉNÉS

 A közel egészen itt lesz.
És tudod, ezt ismered.
Ezt a reménytelenül egyenletest.

KÖLTÉSZET

Nem volt időm elhinni, hogy az vagyok, ami.
Mutogatom azóta a titkos csontokat.
(Jónás Tamás)

testem rozsdáit nem festi át,
nem keni be arcom színnel a nap
(Varga Melinda)

PRÓZA

Mint évezredes sziklafej halántéka, úgy nyílt meg lassan szobám falán a rés, amíg az egyik könyvlap zavartan rám bólintott születésnapom hajnalán...

VERSTÖRTÉNÉS

ha a gyökerei
fényt kapnak
fehér virága lesz
a sötétség kaspójából
kiveszi a földet
másként temeti a múltat

KÖLTÉSZET

A nyelv frappánsabb, mint az állam,
mindent fel-, s megfog. –
Mint a Montblanc Meisterstück típusú toll,
a trafik pompázatos kirakatában.

 VERSTÖRTÉNÉS

időt töltünk az időtlenség poharába
zölden fluoreszkáló fehéregerek
belemosolyognak a térfigyelő
kamerákba

 
KÖLTÉSZET

arannyal üres fényben
vagyunk, világgal betakarva

 VERSTÖRTÉNÉS

a reggeli tó párája elborítja a kertet fakó s riadt
napfényvirágok botladoznak a parton
letört dióág riadtan ver a szívem korhad az idő

KÖLTÉSZET

a nagy cunámi után csak névtelen vértelen emberek
elszakítva szétzilálva a családok és baráti körök

VERSTÖRTÉNÉS

Egyre ügyesebben tollászkodnak –
Úgy viszi a szél a fehér pihéket,
Mint a cseresznyeszirmokat.
Elmúlt a tavasz, megjött a nyár:
Kilombosodtak.

 VERSTÖRTÉNÉS

Háttal ülök rég magamnak
előttem részeg pohár táncol
kihagy a szívem mert megütöttem
A keselyű miért köröz fölöttem

VERSTÖRTÉNÉS

reggelente eresztik
hiteimet lassan a vérkeringésbe
(Baki Júlia)

mihez is kezdenék nélkülem
egy takarítatlan dalbérletben
(Faludi Ádám)

 
 
VERSTÖRTÉNÉS

Ébrenlét az ember, mondom, vagy porig álom.

VERSTÖRTÉNÉS

 (A költészet) bombamerénylet a lepkekertben. Bolhás
daxli. Ingyenes útvonaltervező program.
Elütött PIN-kód. Fényáteresztő fólia.
Pedigré. Vörös ellenőr-karszalag. Leállósáv.
Káosz. Paranoia. Geg. Felszabadító rúgás.

VERSTÖRTÉNÉS

a vágy, ami majd elemésztett,
mára belőlem kienyészett,
csak lep, mint rézbálványt a rozsda,
az „itt volt” zöld színű mocska.