Idén fontos változás fogadta a közönséget a 89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapok megnyitóján, a Vörösmarty téri színpadon. A meglepetés a köszöntőt és megnyitót mondó személyek kilétében rejlett. De egy új kezdeményezéssel is találkozhatunk, amely a diszlexiásokat segíti. – Tudósítás sok képpel az első napról.

Aki ismerte, azért idézi fel szívesen az emlékét, aki nem, annak élmény volt hallani róla. Kevesebben tettek többet a magyar–román barátságért, mint Gelu Păteanu, és a Magyar PEN Club egy lappangó kincset mutatott be: Arany János Toldijának román–magyar nyelvű kiadását az ő fordításában. Hogy teljes legyen a kép, Farkas Wellmann Endre „Gyalu bácsiról” szóló könyvét is megismerhette a közönség.

A nyolcadik Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nekem még csak az első, mert alig egy éve élek Erdélyben. A magyarországi könyvhetektől, könyvfesztiváloktól sosem vártam azt, hogy begyökereztessenek a városba és a hely szellemiségébe. De most nem tudok mást figyelni, csak azt, hogy mi és ki visz beljebb, közelebb, mi tehet – nem másvalakivé, hanem mégiscsak – ittenivé.

Szórt, szürke fény, a film szélét jelző Leica-kocka a képen, esszésorozatok fotókból – Benkő Imre fotográfus védjegyei ezek. Aki egyszer megismeri világát, nem tud szabadulni tőle, legyen az az ózdi kohászat képben elbeszélt pusztulásregénye, vagy a Sziget Fesztivál örökké változó arca. A Magyar Művészeti Akadémia kiadója lenyűgöző album-monográfiát jelentetett meg Benkő Imréről, a FUGÁ-ban mutatták be a kötetet.

Harmadszor rendezték meg a Libri Irodalmi Díjak átadóját – az idei nyertesekben biztos nem fog csalódni az olvasóközönség. Mintegy tizenötezren szavaztak, és az ötfős zsűri: Bálint András, Beck Zoltán, Fullajtár Andrea, Károlyi Csaba és Szilágyi Zsófia választották ki a döntőbe jutott tíz, majd ebből a nyertes művet. Május 15-én kiderült, kié a fő- és a közönségdíj.

Hosszú hallgatás után újra verseskötettel jelentkezett Wirth Imre. Nemzedéki élmény olvasata is lehet a – már címében sem szokványos – Ő volt a rejtélyes állat. A szerzőt egyik legrégibb barátja, Kemény István kérdezgette a Nyitott Műhelyben.

Szombati hangulatképeink a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról leginkább egy naposparti nyaralás legszebb pillanatait idézik – a fesztivál vendégeit szombaton is verőfény fogadta, így érthetően a legtöbben a Millenáris Park kinti részén piknikeztek.

Online folyóiratot indított, amikor az még nem volt divat, de máig várja például a Várad érkezését, mert az kézzel fogható. Vass Tibor költő, képzőművész, a Spanyolnátha online folyóirat alapító főszerkesztője volt a legutóbbi nagyváradi Törzsasztal vendége.

Hagyományosan csütörtökön nyílt meg a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Az idei díszvendég Daniel Kehlmann német író, akivel a nyitónapon találkozhatott a magyar közönség. A díszvendég ország Szerbia, az ő alkotóikkal a fesztivál egész ideje alatt zajlanak a beszélgetések, dedikálások. A pénteki napon már rengeteg különtermes programon lehetett részt venni, ahol többek között terítékre kerültek a magyar–kínai könyves kapcsolatok, kihirdették a Hazai Attila-díj nyertesét, Závada Pál pedig cseh vendégekkel beszélgetett. – Képes ízelítő a pénteki eseményekből.

Költészete utánozhatatlan tudományos játékosság terepe: verseiben ötvözi a matematikát, a filozófiát és a metaforákat. A temesvári forradalom sikere az ő hálózatelmélete gyakorlati megvalósulásának köszönhető. Íráskutató, a rovásírással kapcsolatos felfedezései felforgatták a tudományos nézeteket. Aki mindez egy személyben: Mandics György. 75. születésnapja alkalmából köszöntötték az Írószövetségben.

Haim Dotan Kínában felavatott, lenyűgöző üveghídjának csodájára járnak a világ minden tájáról. Talán nem is tudják, hogy az üvegcsoda alkotója költő is, aki verseiben a természet harmóniáját szólaltatja meg. A Sanghajban élő izraeli költő Budapesten vendégeskedett, és a Magyar PEN Club estjén bemutatták kétnyelvű verseskötetét is.

Idén is megrendezték a költészet napi Versmaratont, amelyet a Magyar Rádión keresztül a távolból is figyelemmel kísérhettek az érdeklődők. Az év versei 2017 antológia szerzői egyórás szekciókban váltották egymást az Akvárium Klubban, és nemcsak felolvasott verseiket ismerhettük meg, de önmagukról, ihlető forrásaikról és terveikről is beszéltek.

85. születésnapját ünnepli Konrád György, ebből az alkalomból köszöntötte őt a Digitális Irodalmi Akadémia, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magvető Kiadó barátok, kollégák, művészek közreműködésével.

A tíz parancsolat nem népszerű, nincs feltüntetve a metróaluljáróban, pólóra sem nyomtatják, mégis örökérvényű. Vallástól függetlenül magába foglalja a kimondott és nem kimondott szabályokat. Sok esetben megpróbáljuk kiforgatni, átfogalmazni, de az alap ugyanaz: a hat napon át teremtett világban élni, és élni hagyni.

A színház világnapját követően nemcsak a színház, de az irodalom és a tudomány ünnepét is jelentette Az aradi magyar színjátszás 130 éve című könyv második kötetének bemutatója az Országos Széchényi Könyvtárban. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent monumentális munka Piroska Katalin és Piroska István kutatók munkáját dicséri.

Felavatták Budapest legnagyobb Arany-freskóját, amelyet ezentúl bárki megcsodálhat, akár a villamoson döcögve is. Egy videón az is végigkövethető, hogyan készült az elképesztő méretű mű. A sajtótájékoztatón pedig kiderült, hogy Arany Jánosnak immár Facebook-oldala is van.

Szente Anita jegyzete Dezső Kata Akiket hazavártak című debütkötetének bemutatójáról.

A part homokján eleven Isten jár, a cérnára fűzött gondolatsor a pálmafák nyakában, bőrünkre égő fény, tündöklő magány lépcsője, száraz szelek ölelése, a vers, mint az ágyúban eldördülő golyó – ezekkel a költői képekkel adható vissza leginkább a Magyar Írószövetség Írókorzó című, legutóbbi beszélgetéssel és filmvetítéssel egybekötött estje, amelynek vendége Böszörményi Zoltán és Pósa Zoltán volt.

Az Írók Boltjában mutatták be Böszörményi Zoltán új verseskötetét, és az esten nemcsak egy kis híján végzetes repülőút élménye elevenedett meg, de a remény és az emlékezés természetéről is szó esett a magyar költészeti hagyomány vonatkozásában. A költővel Varga Melinda és Mészáros Sándor beszélgetett.

A Petőfi Irodalmi Múzeum március 15-i ünnepségén Simon Márton beszélt, ám egy páratlanul izgalmas kiállítás is megnyílt az ünnepnapon: a fotográfiatörténeti tárlat Országh Antallal a középpontban a 200 éve született Arany János költő szemszögéből vizsgálja a 19. század második felének fényképezési szokásait.