Kihal-e az írott vers? Miben hasonlít a könyv a kutyához és a lóhoz? Miért nincs határon túli magyar irodalom? – Kányádi Sándorral Murányi Sándor Olivér beszélgetett a budapesti Márton Áron Szakkollégiumban.

Digitális bölcsészet, avagy a számítástechnika és a humán tudományok találkozása címmel rendeztek konferenciát Szegeden 2011. november 24-én. Szó esett online önreprezentációról, a közösségi médiáról, a sorozatokról, a médium dekonstrukciójáról és arról, hogy felhasználókként buborékokban élünk.

 
A haiku manapság oly népszerű nagymesterének most megjelent könyve talán nemcsak a Kelet iránt fogékony irodalmi közönség érdeklődésére számíthat.

„A magyarságra – minthogy másra nem is hagyhatom – annyi ellenállással szemben kicsikart műveimet hagyom.” – Németh László kéziratos hagyatékának ünnepélyes átadására került sor a Károlyi Palota Vörös termében.

Szép számban gyűlt össze a közönség a Budapest szívében található Kalicka Bisztróban, ahol – mintegy a hivatalos bemutató főpróbájaként – első ízben prezentálták a fiatal költőnő, Kemény Lili Madaram című debütáló kötetét.

A Royal Academy of Arts legújabb kiállítása Degas művészetének központi témáját, a mozgás ábrázolását dokumentálja, bemutatva a kortárs alkotók hasonló próbálkozásait és a korabeli technika vívmányait is. Talán túlságosan is. – Rácz Gergely tudósítása Londonból.

Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör legutóbbi szellemi mestere Victor Kernbach, mítoszkutató, vallásfilozófus, költő, író, műfordító volt, akinek munkásságába és művelődéstörténeti jelentőségébe Bréda Ferenc esztéta avatott be.

A Korunk Akadémia és a Szépírók Társasága szervezte Író estek legutóbbi rendezvényén Láng Zsolt marosvásárhelyi író, a Látó című szépirodalmi folyóirat szerkesztője beszélt legújabb, A jövő emberei és a Bestiárium Transylvaniae. A föld állatai című köteteiről. Az est házigazdája Balázs Imre József volt.

Pécsről, azaz A város arca című könyvről beszélgetett Konrád Györggyel a Nyitott Műhelyben Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője. Pécsi kötődésű tudósítónk, Csanda Mária járt a helyszínen.

 
 
John Cage-dzsel és műveivel foglalkozott a művészeti Szabadegyetem idei tanévének  második, novemberi előadása.

Su La Ce harmadik könyvét vehettük kezünkbe a héten. Címlapján Sári László mint a Feljegyzések Lin-csiről közreadója szerepel, de a bemutatón – többek között – kiderült valami, amit eddig sokan nem tudtak, néhányan pedig csak sejtettek.  
 

A legutóbbi Bretter György Irodalmi Kör vendége László Noémi, József Attila-díjas költő, műfordító volt, aki készülő kötetéből olvasott fel. A szövegekhez Márkus András költő írt vitaindítót. A kézirat szerelmes verseiben hangsúlyos szerepet kap a narráció, a metafizikai téma.

Bemutatkozott a nemrégiben alakult magyarországi Libri Kiadó a harmadik Nagyváradi Könyvmaratonon. A könyvkiadói és kereskedői elképzelésekbe Sárközy Bence és Halmos Ádám, a kiadó igazgatói avattak be. Többek között megtudhattuk: céljuk nemzetközi szinten is érvényesíteni a magyar nyelvű kiadványokat.

Tomaso Kemeny Budapesten született 1938-ban. Az 1948 óta Milánóban élő, magyar származású olasz költő „A vízözön mondja” című válogatott verseskötetét Szőcs Géza és Szkárosi Endre mutatta be az Írók Boltjában.

 
Papp Sándor Zsigmond legújabb, Semmi kis életek című kötete a Libri Kiadó gondozásában jelent meg. A romániai diktatúra és rendszerváltás idején játszódó regény bemutatójára a Nagyváradi Könyvmaratonon került sor.

Napos Oldal címmel új irodalmi sorozatot indított a nagyváradi Riport Kiadó. Karácsony Benő Napos oldal című regényének újrakiadásával, Kinde Annamária Hóbanévad és Sorbán Attila A püspök úr pálinkát iszik című kötetével a harmadik Nagyváradi Könyvmaratonon ismerkedtünk meg.

​​​​​​​A háromnapos vajdasági rendezvényre a Kárpát-medence minden részéből érkeztek alkotók, hogy punk zenével, Liszttel, jazz-zel, az M0-ás körgyűrűvel és természetesen képzőművészettel kísérjék az irodalmat.

Biztos mindenki ismer legalább egyvalakit, aki ritkán szól, de ha mégis, nos, az üt. Sokkal tovább emlegetjük, mint a rendszerint a középpontban lévő viccgyáros poénjait. Bodor Ádám is ilyen, epitheton ornansa a „szűkszavú” lehetne, rettegett interjúalany hírében áll. November másodikai könyvbemutatóján is bizonyította, hogy betalált.

Tolongás van már 17 óra előtt 10 perccel. Nehéz bejutni. Rengetegen vannak, és nem is csak egy korosztályból. „Úgysem lehetsz más, legyél az, aki vagy.”  - mondta E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum Igazgatója a könyv-méltatásakor. Lehetne ez az est mottója, jeligéje is. – Szabó Imola Julianna írása

Zsúfolásig megtelt két nagy terem is a Petőfi Irodalmi Múzeumban csütörtök este. Korniss Péter és Závada Pál új könyvét, az „Egy sor cigány – Huszonnégy mai magyar” című, szociográfiába oltott fotóalbumát mutatták be. – Weiner Sennyey Tibor helyszíni tudósítása.