Irodalmi Jelen

A jelenlét maga az üzenet – A Költők a globális faluban rendezvényről

2011. december. 08. - 09:37

Hálózati felolvasás négy városból: Bécsből, Budapestről, Debrecenből és Szegedről. A négy helyszín végül egy virtuális térben egyesült. Az 1.0-ás verzión jártunk.

A jelenlét maga az üzenet

– A Költők a globális faluban rendezvényről

A híres kanadai filozófusra és irodalomkritikusra, Marshall McLuhanra próbált rendhagyó módon emlékezni születésének századik évfordulója alkalmából az Áfra János és Pál Dániel Levente, költő, szerkesztő, valamint Gaborják Ádám, kritikus szervezte csapat. Az esemény azért számított kuriózumnak, mert a bölcsészguruk a „médium maga az üzenet” ismeretelméleti szállóigéhez ragaszkodva próbáltak négy különböző városban (Bécsben, Budapesten, Debrecenben és Szegeden) jelen lévő költőket összekapcsolni 2011. december 7-én a koraesti órákban a Skype segítségével. Ha szigorúan vesszük a fent említett MacLuhan-i axiómát, akkor a projektorral kivetített többkamerás, hangszórókból szóló élménynek is jelentéssel kellett volna bírnia. Az eseményt azonban főleg a többszöri adáshiba, Kollár Árpád néhány fokhagymája és a bensőséges baráti hangulat színesítette.

Kollár Árpád, a netbook és a fokhagymák a zacskóban

Amíg Nemes Z. Márió bécsi albérletéből tökéletes képet sugárzott a budapesti kivetítőre, addig Áfra János debreceni csapatát csak a budapesti vásznon csíphették el a szegediek. A többnyire pixeles, de ettől függetlenül szinkronitásában is tökéletes vizuális költőélményt jelentő közvetítés legfőbb gyengéje a hangminőség volt. A Szegeden csak foszlányokban érhető budapesti, debreceni és bécsi verstöredékek alapján leginkább azt a tapasztalatot szűrhették le az érdeklődők, hogy a jelenlét maga az üzenet. Az esemény hivatalos célja egyébként is az volt, hogy megmutassa: „egy költő az információs társadalomban nem magára hagyott, introvertált emléknyom”. Bebizonyosodott tehát, hogy egy csevegőprogram, egy kávéház és néhány, hozzájuk közel álló pályatárs mellett valóban nem kell magukat számkivetettnek érezniük. Valószínűleg ezt a többszörösen megosztott társas jelenlétet szánhatták a szervezők a hagyományos felolvasóesten messze túlmutató globális élmény magjának.

Nemes Z. Mário és Áfra János online

A digitális közegre leginkább az Orcsik Roland Mahler letöltve című verseskötetéből származó darabok utaltak, akinek a felesége egy végül sikeressé tett hívással majdnem bekapcsolódott az ország nagyvárosain is átívelő rendezvénybe. Ám az éter még nem készült fel a költőfeleségekre, maximum azokra, akik – akár Csobánka Zsuzsa – férjükkel együtt jelentkezte be a konferenciabeszélgetésbe. Pál Dániel Levente budapesti József Attila-utalásai azonban csak részben jutottak át a Duna vonalán, míg Korpa Tamás A kastély című verséből egyedül a költemény kafkai áthallást is tartalmazó elnevezése csengett érthetően. Kele Fodor Ákos lírai futamaiban láthatóan haldoklott valaki, bár nem lehetünk biztosak a végkifejletben. Lapis József ezúttal teljesen kimaradt az Alföld déli részének közvetítéséből, de Áfra János pótolta a hiányt terjedelmileg a hálózati élvezetre szabott mértékkel, ám szövegének némely részlete így is dadaista túlzásnak tűnhetett a visszhang és az egymásba torlódó hangok okán. Kollár Árpád fokhagymával kínált verseivel, Pál Sándor Attila pedig A depresszió című költeményével oldotta a korántsem feszült hangulatot.

Gaborják gondolkodva, Orcsik feltöltve

Bár az est hivatalos moderátora, Gaborják Ádám többször is utalt az esemény kísérleti jellegére, a Szegeden jelenlévők többsége a mikrofont néha kikapcsolva arra kereste a választ: mi is az üzenet. Néha úgy tűnt, maga a hiba. Máskor, hogy bárki hozzáférhet a kortárs költőkhöz, kritikusokhoz Skype-on. De főleg arra a következtetésre jutottak, hogy az 1.0-ás verzió után a hasonló konferenciabeszélgetés számos lehetőséget tartogat a digitális korban az egymástól talán már nem is szigorú mértékben elszeparált régióknak, vagy a határokon átívelő kapcsolásoknak is. Így a kortárs irodalomszervezők lassan felfedezik azokat a lehetőségeket, amellyel a DunaTV Kívánságkosár című műsorában már évek óta élnek. Az öltet így, bárkié is, mindenképpen maga az üzenet.

Nádudvari Zoltán

További képeink: